
E g y   l e á n y   g y ö t r e l m e s   f e l t á m a d á s a R iportunk a  12. oldalon
Magyar Nemzet
Ára:  Á2  Ft  Szombati Magazin  mrlléklcllrl
ALAITKITTA:  IM  I IK) SÁNDOR 
http://www.magyamemzet.hu
SZOMBAT,  1997. augusztus 16. LX. .Alt,Kant. 191. szánt
Győri találkozó: esély az előrelépésre garanciák nélkül
Magyar javaslatok, szlovák ígéretek
(Munkatársunktól)
Előrelépésként értékelte a két­
oldalú  kapcsolatok 
rendezetlen 
kérdéseinek megoldásában a terve­
zettnél hosszabbra, mintegy két és 
fél órásra nyúlt pénteki győri mun­
kamegbeszélését  szlovák  kollégá­
jával  Horn  Gyula.  Vladimír  Me-
ciar  az  esélyekről  óvatosabban 
nyilatkozva  ígéretet  tett,  hogy  a 
szlovákiai magyar közösség képvi­
selői részt vehetnek az alapszerző­
dés teljesítésének ellenőrzésére lét­
rehozandó  vegyes  bizottságban, 
ám alapvetően túlpolitizáltnak tar­
totta a kisebbség helyzetéről szóló 
megállapításokat.  A  magyar  kor­
mányfő  a  találkozó  utáni  sajtóér­
tekezleten  hangsúlyozta  azt 
is, 
hogy a megállapodások teljesítésé­
re nem mindenütt látja a garanciá­
kat, de az eszmecsere így is megte­
remtette  a  rendezés  esélyét,  s  ezt 
mindenképpen ki kellene használ­
ni. A vitás kérdések megoldására a 
magyar  fél  kilencpontos  intézke­
dési tervet terjesztett elő, és meg­
egyezés  született  arról,  hogy  a 
megállapodások  végrehajtását  a 
két külügyminiszterre bízzák, akik 
szeptember  30-ig  jegyzőkönyvet 
írnak alá az alapszerzdés működési 
mechanizmusáról.
Hóm Gyula a magyar-szlovák 
kapcsolatokat  értékelve  úgy  ítélte 
meg,  hogy  a  két  ország  viszonya
ellentmondásosan  alakult.  Egyfe­
lől  biztató,  pozitív  dolgok  tapasz-
K am ara-PM  eszmecsere
Bővülhet az
átalányadózói kör
/ Munkatársunktól)
Az osztalékadó mértékét  a je­
lenlegi 27 százalékról korábban 50 
százalékra  akarta  emelni  a  pénz­
ügyi  tárca,  mostanra  viszont  az 
emelés  nagyságát 35  százalékosra 
mérsékelte, ám a kamarák és a vál­
lalatok ezt is indokolatlannak tart­
ják. A MKIK és a Magyar Kézmű­
veskamara nem tartja elfogadható­
nak  azt  a  kormányzati  törekvést 
sem, hogy a bér-  és az osztalékjö­
vedelmek terhei közelítsenek egy­
máshoz.  Ez  is  elhangzott  tegnap 
azon  a  konzultációs  megbeszélé­
sen, amelyen az adórendszer 1998. 
évi  módosításával  kapcsolatban 
cseréltek eszmét a gazdálkodók,  a 
Magyar  Kereskedelmi  és  Iparka­
mara, valamint a társkamarák kép­
viselői a PM szakértőivel.
(Folytatás a 10. oldalon)
H orn  Gyula  és  Vladimír  M eciar  a  győri nem  hivatalos  m unka­
m egbeszélésen
talhatók  -   az  alapszerződés  meg­
kötése,  a  gazdasági  kapcsolatok 
fejlődése, a bevált határ menti hon­
védelmi együttműködés -,  ugyan-
MTI-J’otó -  Kovács Attila
akkor több  területen  nem  sikerült 
előrelépni, sőtnéhány ponton egye­
nesen rosszabb lett a helyzet.
(Folytatás a 3. oldalon)
Manipuláltak egyes ügynökadatokat
Egységes volt az értesítés
Nemcsak Torgyán József, ha­
nem  minden  ellenőrzött  személy 
olyan értesítést kapott az átvilágí­
tóbizottságoktól,  amelyben  meg­
hallgatásának  időpontján  túl  azt 
is  jelezték  számára,  szerepel-e  a 
Belügyminisztérium  nyilvántar­
tásában.  Ezt Makranczy József,  a 
testület  soros  elnöke  mondta  az 
MTI  kérdésére  válaszolva.  Hoz­
záfűzte:  céljuk  az  volt,  hogy  az 
érintett  felkészülhessen  a  meg­
hallgatásra, ne érjék váratlanul az 
ott elé táruló adatok.
A  bírák  munkájuk 
során 
húszfős  csoportokban  kérték  az 
adatokat  a belügyminisztertől.  A 
Belügyminisztérium által küldött 
dokumentumokhoz  mellékelt  át­
irat  minden  alkalommal  tartal­
mazta,  hogy  a  tárcánál  rendel­
keznek-e  olyan  adatokkal,  ame­
lyek szerint a vizsgált csoportban
van  olyan  személy,  aki  a  tör­
vényben meghatározott -  ügynö­
ki -  tevékenységet végzett. Meg­
jegyzendő,  hogy  a  Torgyán  Jó­
zseffel  kapcsolatos  levelet  1995 
novemberében  írták,  amikor  az 
ügynöktörvény  még  nem  tartal­
mazta azt az  1996 nyarán beépí­
tett  kettős  kritériumot,  hogy  a 
vizsgált  tisztségviselők  adtak-e 
jelentést  és  kaptak-e  megbízóik­
tól  prémiumot  vagy  egyéb  ked­
vezményt.
Torgyán  József  esetében  az 
ügy teljes feltárása, az összes irat 
alapos  tanulmányozása  és  a  be­
szervezését  megkísérlő 
tisztek 
meghallgatása  vezetett  arra  az 
eredményre,  hogy  a  politikus  a
látszat ellenére nem végzett ilyen
tevékenységet: az adatokat annak
idején manipulálták.
(Folytatás az 5. oldalon)
Robbanásfeszély
Rendije kell tenni az orszá­
got -   hallhattuk  az  igényt még 
1994-ben.  Az  ötlet  kirobbanó 
sikert  aratott:  a  polgárok  bő­
kezűen szavaztak arra, hogy az 
ígéret megvalósuljon.
Ámde  m indinkább 
úgy 
sejlik:  a  ren d b etétel  felem á­
san  sikerült.  Időről  id ő re  lö­
vések,  robbanások fénye vilá­
gít  rá,  hogy  a  várttól  eltérő 
rendcsinálás  zajlik  az  ország­
ban.  Az  alvilág  —  nem   szava­
zással  -   kiválasztatott  vezetői 
javában  vágják  a  ren d et  ön­
nön  köreikben.  K özben  nem  
kímélik  sem  a  belügym inisz­
terrel  lefényképezett  „vállal­
kozót” ,  sem  a  korm ánypárt 
fővárosi  képviselőjeként  m ű­
ködő  au tókereskedőt  -   noha 
ez  utóhbüiak  „csak”  husán­
gokkal fejezték ki rosszallásu­
kat.
A  Szentkirályszabadja mel­
lett végrehajtott újabb robban­
tás  jelzi:  az  alvilág  továbbra 
sincs  tekintettel  a  hajdani  vá­
lasztási  pártígéretekre, 
s  a 
m ostam  központi  sikerpropa­
gandára.  Ez  utóbbinak  lénye­
ge:  romlik  ugyan a helyzet,  de 
m ár lassabban  lesz  egyre  rosz- 
szabb,  mint  az  előző  eszten­
dőkben...
Az  útból  a szó  szoros  értel­
m ében is eltávolított veszprémi 
„vállalkozó” esete jelzi: más ér­
telem ben  is  felemás  az  ígért 
rendbetétel.  A rendőrség addig 
m ár  eljutott,  hogy  tisztán  átte­
kintse a helyzetet. Egy-egy alvi­
lági  kivégzés  -   vagy  ennek  kí­
sérlete  —  után  ugyanis  nyilvá­
nosságra  bukik  egy  csomó  in­
formáció  arról:  az  áldozat  en­
nek és ennek a helyettese  volt, 
a  védelmi  pénzek  „szakértője­
ként” tartották számon, ám  egy 
másik  alvilági  csoportnak  sér­
tette  az érdekeit...  Ez azonban 
kevés:  az  ellenintézkedéshez
limes kellő bizonyíték.
Ilyenkor  a  törvénytisztelő 
polgár  elcsodálkozik:  az  újabb 
és  újabb  robbantás  után  a  po­
litikusok  m iért  vállalkoznak 
nagy7  önbizalommal  lekicsiny- 
leni  a  szervezett  bűnözés  kel­
tette  állam polgári  veszélyérze­
tet?  S  ba  m ár  ők  a  jól  védett 
M ercedesekben  nem   is  érez­
nek  veszélyt,  legalább  feszély- 
érzet m iért nincs bennük, ami­
kor éppen nagyot mondanak?
Molnár Pál
Szeptemberre csúszik
Albright látogatása
Netanjahu
felülvizsgálná Oslói
HÍRÖSSZEFOGLALÓ
Dennia  Ross  amerikai  külön­
megbízott  mostani,  elégedettséget 
kiváltó közvetítése ellenére halasz­
tódhat  Madeleine  Albrigth  terve­
zett közel-keleti látogatása. Ezt wa­
shingtoni sajtóértekezletén az ame­
rikai  külügyminisztérium  szóvi­
vője  közölte.  James Rubin  szerint 
az időpont attól függ, milyen jelle­
gű  utat  akar  Albright,  s  attól  is, 
hogy  milyen  eredmények  szület­
nek a következő hetekben a bizton­
ságot  illetően, jelentette  a  Reuter.
Eredetileg még ebben a hónapban a 
térségbe  érkezett  volna  a  külügy­
miniszter  asszony,  ám  lehetséges, 
hogy az utazásra csak szeptember­
ben  kerít  sort.  Rubin  szerint  bár a 
külügyminiszteri  látogatás  a  pa­
lesztin-izraeli  kapcsolatokra  össz­
pontosul,  Albright  valószínűleg  a 
térség más államaiba is ellátogat.
(Folytatás a 2. oldalon)
A KSH jelentése az elmúlt fél évről
Nőtt a reálkereset,
változatlan a munkanélküliség
(Munkatársunktól)
A Központi Statisztikai Hiva­
tal  közzétette féléves jelentését a 
gazdasági  folyamatok  alakulásá­
ról.  Az adatok arra utalnak, hogy 
lényegesen nem változott a mun­
kanélküliek  száma,  ám  nőtt  a 
reálkereset. A részletekről dr. Ba­
logh Miklóst, a KSH elnökhelyet­
tesét kérdeztük.
-  A  költségvetési  és  verseny-
szférát egyaránt kötelezi az adat­
szolgáltatás?
-  Igen. Azoktól a gazdálkodó- 
szervezetektől,  amelyek  tíz  em­
bernél többet foglalkoztatnak, va­
lamint minden költségvetési intéz­
ménytől  és  a  kijelölt  nonprofit 
szervezetektől  havonta  gyűjtünk 
adatokat.  Az  alapbéren  kívül  a 
más jogcímen jutott  kereseti  ele­
meket  -   jutalmat,  tizenharmadik 
havi fizetést -  is számba vesszük. 
Az első fél évben hárommillió 610
ezer  teljes  munkaidőben  dolgozó 
volt állásban. Alig kevesebb, mint 
a  múlt  évben.  Ami  azt  mutatja, 
hogy  a  munkanélküliség  növeke­
dése megállt. A bruttó átlagkereset 
53  020 forint,  ami  23,4  százalék­
kal  több,  mint  ’96  első félévében 
volt.  A növekedés a költségvetési 
intézményekben  nagyobb  volt, 
mint  a  versenyszférában,  ami  an­
nak tudható be, hogy az állami in­
tézmények  alacsonyabb  szintről 
indultak.  Egyébként  a  két  terület 
jövedelemnövekedési  üteme  kö­
zeledik egymáshoz.
-   Megérjük  tehát,  hogy  a
reálkeresetek nem csökkennek?
-  Az első fél évben a múlt év 
azonos  időszakához  képest  5,5 
százalékkal  nőttek  a  reálkerese­
tek; a nominálkeresetek alakulása 
meghaladja a fogyasztási árindex 
emelkedését.
(Folytatás a 10. oldalon)
Évente százezer panaszt vizsgálnak ki
Kiszolgáltatott fogyasztók
A  magas  villany-  gáz-  -és 
telefonszámla miatt  gyakran for­
dulnak segítségért a Fogyasztóvé­
delmi  Főfelügyelőséghez  az  em­
berek. Ma még sok panaszt el kell 
hogy  utasítson  a  hatóság  azért, 
mert nem jogosult  az ellenőrzés­
re. Jövő év januárjától viszont va­
lószínűleg  hatályba  lép  az  új  fo- 
gyaszóvédelmi  törvény,  amely  a 
fogyasztóvédelmi  hatóság  jog­
körét minden  áru  és szolgáltatás
ellenőrzésére  kiterjeszti,  beleért­
ve a banki,  a kulturális,  a szociá­
lis szolgáltatásokat is. Ettől kezd­
ve nem a fogyasztónak kell keres­
gélnie,  hol  tehet  bejelentést,  ha 
úgy  érzi,  becsapták.  Azon  még 
vitatkoznak a szakemberek, hogy 
bizonyos  egészségügyi szolgálta­
tások -  például a fogászat -  ellen­
őrzése  kinek  a  hatáskörébe  tar­
tozzon.  A jővő  évtől  meglehető­
sen kockázatos vállalkozás lesz a 
fogyasztó  becsapása,  a  bírság 
összege  ugyanis akár több millió 
forint is  lehet.  Gyarmati András­
tól,  a  Fogyasztóvédelmi  Főfel­
ügyelőség  főigazgatójától  meg­
tudtuk  azt  is:  Magyarországon 
szeretnek  panaszkodni  az  embe­
rek.
(Interjúnk a 10. oldalon)
Gyakori betegségok az alkoholizmus
Zsúfolt el menü honok
(Munkatársunktól)
A nagy vihart kavart Gönczöl
Katalin-féle vizsgálat, majd az ezt 
követő  Rosenthal-jelentés  a  fi­
gyelmet  a  magyarországi  elme­
szociális  intézetekben  tapasztal­
ható ijesztő  állapotokra irányítot­
ta. A gondoknak a szakma termé­
szetesen tudatában volt, mondta el 
lapunknak Veér András miniszteri 
biztos, de a nyilvánosság szemét a 
leleplező  szószólói  jelentés  nyi­
totta  ki.  A  szennyes  kiteregetése 
persze nem okozott osztatlan örö­
möt az érdekeltek körében, de re­
mélhetően  felgyorsítja  a  változá­
sokat.  A  készülő  betegjogi  tör­
vény többek között a betegek (így 
az elmebetegek) jogvédelmével is
komolyan  foglalkozik.  Éppen  e 
tekintetben nagyon kemény viták 
dúlnak az orvoskamarával, mert a 
szervezet  sérelmesnek  találja  az 
orvosok  és  ápolók  hatáskörének 
„megnyirbálását”  és  szerintük  a 
törvénytervezet túl sok jogot biz­
tosítana a betegeknek. A kamará­
nak azonban csak véleményezési 
joga  van,  így  a  miniszteri  biztos 
szerint még szeptember-október­
ben a kormány elé kerül az előter­
jesztés, s talán még ebben a parla­
menti  ciklusban  törvény  lesz be­
lőle.
Hazánkban  270  szociális  in­
tézmény  van,  közülük 48  a pszi­
chiátriai esetekkel foglalkozó.
(Folytatás a 6. oldalon)
Léphaft Pál rajza
Összehangolatlan a
vérszívók elleni védekezés
Szúnyogroham
a Duna mentén
(Munkatársainktól)
Hatásvizsgálatok  nélkül,  a 
rendelkezésre  álló  pénztől  füg­
gően,  alkalomszerűen  végeztetik 
az  önkormányzatok a  szúnyogir­
tást.  A  szegényebb  települések 
nem  tudnak  áldozni  e  célra,  így 
aztán sokszor hiábavaló a mellet­
tük lévő térségekben végzett irtás 
is.  A  Környezetvédelmi  Minisz­
térium  illetékese  szerint  össze­
hangolt  terv  alapján  kellene  a 
szúnyogokat irtani, ám mint meg­
tudtuk,  egységes  koncepció  csak 
jövőre várható.
(Folytatás a 6. oldalon)

