
M iként v á lto zn a k   a   h e ly i  adók?  13. oldal
Magyar Nemzőihttp://www.magyaniemzet.hu
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR 
PÉNTEK,  1997. sz< iptember 26. LX. évfolyam, 225. szám
/
Ara:  42  Ft  Gazdaság melléklettel
Kölcsönös kártérítési kötelezettséget írt elő H ága
Jogtalan volt a szerződés felmondása
- de a Duna szlovák elterelése is
Tovább kell tárgyalni az 1977-es m egállapodás  teljesítéséért
A hágai  Nem zetközi  Bíróság bírái felállva hallgatják a bős-nagymarosi perben hozott ítélet kihirdetését
(Munkatársunktól)
HÁGA -  Magyarországnak nem állt jogában 1989-ben felfüg­
geszteni  és  abbahagyni  a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
munkálatait; Csehszlovákiának joga volt 1991 novemberében
megkezdeni az úgynevezett C variáns kidolgozását, jogtalan
volt  azonban  ennek  1992-es,  a  Duna  egyoldalú  elterelésére
irányuló üzembe helyezése; az 1977-es szerződés nem vesztet­
te  érvényét, amikor  Magyarország  1992-beú felmondta azt;
Szlovákia  Csehszlovákia  jogutódjának  tekinthető  ebben  az
ügyben.
Ezeket  a  válaszokat  adta  csü­
törtökön a hágai Nemzetközi Bíró­
ság  a  bős-nagymarosi  vízlépcső- 
rendszer ügyében  neki  feltett kér­
désekre.  A testület egyben rendel­
kezett arról is,  milyen elveket kell 
szem  előtt  tartaniuk  a  feleknek  a 
következő  hat  hónap  alatt  folyta­
tandó tárgyalásokon.
zsúfolt nagytermében sorra vette a 
bíráknak  1993-ban feltett kérdése­
ket, s elemezte a magyar és a szlo­
vák érvelést. Ami az 1977-ben alá­
írt  magyar-csehszlovák  megálla­
podás végrehajtásának  1989-es bu­
dapesti  felfüggesztését  illeti,  a  bí­
rák  a  nemzetközi  szerződésjog,  il­
leme az államok felelősségének el­
vét  vették  figyelembe.  Megállapí- 
, tották, nem volt megalapozott az az 
érvelés, miszerint a magyar fél a ki­
Stephen  Schwebel,  az  ENSZ 
igazságszolgáltató 
testületének 
amerikai elnöke a hágai békepalota
alakult  környezeti  szükségállapot 
miatt kényszerült a munkálatok ab­
bahagyására.  A bírák  ugyanis úgy 
vélték,  közvetlen  veszély  nem  állt 
fenn,  az  1989-ben egyes -  ugyan­
abban  az  esztendőben  elvégzett -  
tanulmányok  többévnyi  vizsgáló­
dást javasoltak  a lehetséges  károk 
felmérésére.  Sokat  nyomott  való­
színűleg  a  latba  az  is,  hogy  Ma­
gyarország  1989 februárjáén még 
a  terv  végrehajtásának  gyorsítása 
mellett szállt síkra. A bírák egyéb­
ként  ezzel  összefüggésben  bizo­
nyos  „belső változásokra”  utaltak 
indoklásukban. Ugyanakkor leszö­
gezték,  Magyarország előtt nem a 
munkálatok 
leállítása  volt  az 
egyetlen  lehetőség  a  környezeti 
lépése  tehát
károk  elhárítására, 
jogtalan  volt.  Nem  fogadták  el  a 
bírák Szlovákiának azt az érvelését 
sem, miszerint a C variánssal csu­
tartották 
(MTI külföldi képszolgálat -  EPA)
pán az eredeti terv  „megközelítő”
megvalósítását
szem 
előtt. Ez ugyan számos ponton el­
tér az  1977-ben  körvonalazott el­
képzeléstől,  mindenekelőtt  abban, 
hogy  az  erőmű  közös  befektetés­
ként közös működésbe kerül. A C 
variánsnál  azonban ez az elv nem 
érvényesült.  A  bírák mindazonál­
tal elismerték, hogy Csehszlovákia 
1991  novembere és  1992 októbere 
között  saját  területén  építette  a C 
variánst,  ezzel  tehát  nem  sértett 
semmiféle jogot, a munkákat abba­
hagyhatták  volna,  ha  Magyaror­
szág álláspontja megváltozik. A C 
variáns  működésbe  hozása,  egy­
szersmind  a  Duna egyoldalú  elte­
relése  azonban már jogsérő,  véle­
kedett a testület, amely ezt a cseh­
szlovák  lépést  nem  tartotta  „ará­
nyos válaszlépésnek”.
(Folytatás a 4. oldalon)
ítélet után
Megszületett  a  várva  várt
ítélet,  amelyből  első  olvasásra
nem  sok  jóra  lehet  következ­
tetni.  Még akkor sem, lia a há­
gai  bírák  Szlovákiát  is  elma­
rasztalták  a  Duna  egyoldalú
eltereléséért.  Mert  úgy  tűnik,
hogy  inkább  Magyarországot
sújtja a verdikt, amely érvény­
ben lévőnek  tekinti az „átkos”
1977-es  szerződést,  kimond­
va,  hogy  a  jövőbem  teendők
során  a  jelenlegi  helyzetből
kell  kiindulni.  Az ítélet  szerint
úgy  kellene  megvalósítani  az
19 77-es szerződés eredeti cél­
kitűzéseit,  hogy  a  Duna  jog­
szerűtlen  elterelése  mégis  ér­
vényben  marad.
A  magyar  kormány  Hága
után  rendkívül  nehéz  helyzet­
be  keiáilt.  Elvileg  ugyan fél  év
állna  rendelkezésre  a  kölcsö­
nösen  elfogadható  kompro­
misszum  keresésére,  s  normá­
lis  körülmények  között —  a  bí­
róság által sugallt jólúszeinűség
szellemében  -   ez  talán  elkép­
zelhető  is lenne.  De  aligha  le­
het  ma  a  szlovák-magyar  kap­
csolatokban  normális  körül­
ményekről  beszélni,  és  a jóin­
dulat  még  kevésbé  tételezhető
fel.  A  vízlépcső  ügye  nem  vá­
lasztható el a kétoldalú kapcso­
latok  egészétől,  a  kisebbségi
kérdéstől, a szlovákiai magyar­
ellenes  hangulatkeltéstől 
és
Pozsony integrációs irigykedé­
sétől.  Két  évvel  az  ala|>szerző-
dés  szlovák  szerződésszegései
után  miért  éppen  a  vízlépcső­
ről jöime létre  hat  hónap alatt
megállapodás?  Azaz  legalább
annyira politikai, mint környe­
zetvédelmi  konfliktusról  van
szó.  Ennek ellenére -  mint  ar­
ról  a felek  Hágábau  meg is  ál-
lapodlak  -   a  szakértői  tárgya­
lásokat  haladéktalanul  meg
kell kezdem.  Ezt mondták ki a
bírák, és a hágai ítéletnek  min­
den körülmények között eleget
kell tenni.
Itthon  pedig  remélhető­
leg nem kezdődik újra a bűn­
bakkeresés.  Noha  helyrehoz­
hatatlan  hiba volt  az  1977-es
szerződés  megkötése,  és  a
nemzetközi  jog  általánosan
elfogadott normái  alapján ma
is  megemészthetetlen  1992-
es  egyoldalii,  bár  a  rendszer-
váltást jelképező  felmondása,
aligha  célszerű  most  a  múlt­
ban  történő  vájkálás.  A szük­
séges  tanulságokat  levonva  a
jövőben  inkább  arra  kell  tö­
rekedni, hogy minél kevesebb
feszültséggel  és  minél  kisebb
költségekkel sikerüljön a kör­
nyezetet  lehetőleg  minél job­
ban kímélő  megoldást találni.
Ehhez  azonban  -   legalább  a
honi  politikában  -   nem  köl­
csönös  vádaskodásokra,  ha­
nem ténylegesen nemzeti kon­
szenzusra van szükség.  Ezt  az
ördögien  nehéz  politikai,  jo­
gi,  pénzügyi  és  környezet-
védelnű 
feladatot  Pozsony
ugyanis aligha fogja megköny-
nyíteni.
Pietsch  Lajos
A   P o s ta b a n k - ü g y 
n in c s   le z á r v a
Rémhír e-mailen
/ Munkatársunktól)
Az  ORFK  Központi  Bűnül­
dözési  Igazgatósága  (KBI)  rém­
hírterjesztés  vétségének  alapos 
gyanúja miatt még idén március­
ban  nyomozást  rendelt  el  isme­
retlen  tettes  ellen.  A  vizsgálat 
során  eljutottak  V.  Lajosnéhoz, 
aki  az egyik észak-magyarorszá­
gi 
biztosítótársaság  pénzügyi 
osztályvezetőjeként  1997.  feb­
ruár  28-án  a  délelőtti  órákban 
egy e-mail üzenetet adott ki.  Eb­
ben  a  beosztott  kirendeltségeket 
-   a  területi  igazgató  nevében  -  
arról  értesítette,  hogy  a  Posta­
bank  bajban  van,  ezért  vala­
mennyi  dolgozó  minden  betétjét 
soron  kívül  vegye  fel  és  minden 
megbízását  szüntesse  meg.  Az 
üzenetet  több  városban,  így  Sá­
rospatakon,  Miskolcon,  Hatvan­
ban és Hevesen az alkalmazottak 
továbbadták. Volt olyan helyszín, 
ahol az említett „tájékoztatót” ki­
sebb csoport előtt felolvasták. 
(Folytatás a 3. oldalon)
Még egy százalék az egyházaknak az szja-ból
Tiszteletben tartja
a döntést a kormány
/ M unkatársunktól)
Tudomásul  vette  és  tiszte­
letben  tartja  a  kormány  a
hágai  Nemzetközi  Bíróság­
nak  a  bős-nagymarosi  víz­
lépcsővel  kapcsolatos  szlo­
vák-magyar  vita  lezárása­
ként hozott döntését.
A  kabinet  tegnap  többek  kö­
zött arról határozott, hogy jövőre 
az egyházaknak plusz egy száza­
lékot lehet felajánlani a személyi 
jövedelemadóból.  A  kormány 
tegnapi  ülésén  megismerte  a 
hágai  bíróság  Bős-Nagymaros 
ügyében  hozott  döntését.  A  mi­
niszterek tudomásul vették, hogy 
Horn  Gyula  kormányfő  péntek 
délelőtt  konzultációt  folytat  a 
parlamenti  pártok  képviselőivel, 
és  leghamarabb  hétfőn  ismerteti 
a nyilvánossággal az érdemi kor­
mányálláspontot. Nemcsók János 
politikai  államtitkár  megbízást 
kapott  arra,  hogy  készítse  elő  a 
szlovák féllel történő tárgyaláso­
kat,  ugyanakkor  vezesse  a  ma­
gyar  delegációt.  A  megbeszélé­
seken részt  vesz majd a külügyi, 
a  környezetvédelmi,  a  közleke­
dési  és  az  igazságügyi  miniszté­
rium is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Giczy György nem tárgyal az MDF-fel
Megállapodás a KDNP-FKGP
együttműködésről
(Munkatársunktól)
Választási  együttműködésről 
állapodott  meg 
tegnap  délután 
Giczy  György,  a  Keresztényde­
mokrata  Néppárt  és  Torgyán  Jó­
zsef, a Független Kisgazdapárt el­
nöke egy nagygyűlést megelőzően 
a kisgazdapárt  székházában.  Mint 
azt  Torgyán  József újságírói  kér­
désre elmondta: ha a parlament el­
fogadja a választójogi törvény mó­
dosítását, amely nem köti ötszáza­
lékos  küszöbhöz  a  pártok  parla­
mentbe  jutását,  úgy  a  Független 
Kisgazdapárt  minden  segítséget 
megad  ahhoz,  hogy  a kisgazda és 
kereszténydemokrata  politikusok 
közös  listán  indulhassanak a jövő 
évi választásokon. Mint elmondta:
jogosultak 
függetlenül a választási eredmény­
től a kisgazdák képviselni fogják a 
kereszténydemokrata  értékeket,  s 
ennek  keretében  a  KDNP-hez  hű 
képviselők 
lesznek 
részt venni a kisgazdák frakcióülé­
sén.  Az FKGP mozgósította helyi 
szervezeteit,  hogy  azok  adjanak 
meg  minden  segítséget  a  KDNP- 
nek. Az MDF és a KDNP közötti 
tárgyalásokról 
szólva  Giczy 
György  kereszténydemokrata  el­
nök  leszögezte:  nincs  miről  tár­
gyalniuk az MDF-fel, hiszen vilá­
gossá vált, hogy az MDF nem a ke­
resztény értékeket tartja szem előtt, 
hanem  a  liberális  értékeket  valló 
Fideszhez húz.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bírósági kérések a Nyírfa-dossziéhoz
Nem informál a hivatal
( Munkatársunktól)
Zavar  keletkezett  Földi
László  hírszerző  ezredes
munkaügyi  perében,  ame­
lyet hétfőn tárgyal(na) a Fő­
városi  Munkaügyi  Bíróság.
A  testület  elnöke,  Breznay
Tibor lapunknak elmondta:
az alperestől, az Információs
Hivataltól számos kiegészítő
dokumentumot  kértek,  ám
az IH még csak nem is rea­
gált a bíróság levelére.
leti 
igazgatóját  korábban  fe­
gyelmivel  távolították  el  az  in­
tézményből,  mivel  az  IH  veze­
tői  szerint  szabálytalanságokat 
követett  el  a  Nyírfa-akcióban. 
Az  ezredes  nem  értett  egyet  a 
fegyelmi  eljárásban  megállapí­
tottakkal,  így  a  Fővárosi  Mun­
kaügyi  Bíróságnál  kezdemé­
nyezte a határozat megszünteté­
sét.  A  testület  az  első  tárgyalá­
son  -  már hónapokkal ezelőtt -  
kérte, hogy az ezredes ügyvédje 
tekinthessen  bele  a  titkos  fe­
gyelmi  határozatba.  Az  IH  erre 
azóta sem adott lehetőséget.
A  Nyírfa-ügyben
ismerté 
vált  Földi  László  ezredest,  az 
Információs  Hivatal  volt  műve­
(Folytatás a 3. oldalon)
A  holnapi  32  oldalas
M agyar N em zetből
Interjú Habsburg' Ottóval
Visszatér-e Lakitelek szelleme?
Ha mozog a csónak, jobb a fogás
Sikerek csalfa fényben
Beszélgessünk-e ügynökeinkkel?
Kóma után
Anna-víz: a haverok kapitalizmusa
A csomagküldés rejtélyei

