
Ellenzék 
a pártállam i 
parlamentben 
7.  oldal
Szellem és erkölcs
12.  oldal
Ára:  49 Ft
V iiizoI
LXII.  169.
Génmódosított
növények
16.  oldal
Mellékletünk:
Egészség
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR 
LXII.  169.,  1999. július 22.,  csütörtök
Pintér Sándor a fogolyszökésről és az autólopásokról
A rendőr nem templomos lovag
E bben  ez  évben  nyolcvanezerrel  csökkenni fo g   az  elkövetett
bűncselekm ények szám a -  állítja P intér Sándor. A  belügym i­
niszter  a  M agyar N em zetnek  adott  interjújában  kijelentette:
egyetlen olyan szem élyt sem  tű r m eg a rendőrség kötelékében,
a ki korrupcióba keveredik. A  belügyi tárca vezetőjét lapunk a
m inisztérium  egyéves tevékenységéről kérdezte.
(Munkatársunktól) -  A július  9-
ei  sajtóértekezletén  jónak  érté­
kelte  a Belügyminisztérium  egy­
tevékenységét,  miközben
éves 
másnap -  amikor az erről szóló
- 
sajtóhíradások  megjelentek 
megszökött a Gyorskocsi utcából
a  hírhedt  „whiskys  rabló”.  Ez
legalább  is  árnyékot  vethet  a
rendőrségi munkára, nem?
nem 
-  Szerintem 
szabad 
összevetni  a  Belügyminisztéri­
um  egyéves  munkáját  egy  fo­
golyszökéssel.  Az ön által  emlí-
LÉPHAFT PÁL RAJZA
tett  sajtóértekezleten  értékeltük 
a határőrség, a tűzoltóság, a pol­
gári  védelem  és  a  rendőrség 
munkáját,  az  önkormányzati  te­
rületen dolgozók eredményeit és 
a  Tákisz  tevékenységét  is.  Né­
hány  felelőtlen  em ber  hibája 
nem  csorbíthatja  az  egész  tárca 
eredményét.  Természetesen  ki­
vizsgáljuk,  hogyan  teljesítették 
szolgálatukat  az  őrök.  Egyéb­
ként  minden 
rendkívüli  ese­
ményről  folyamatosan  jelentést 
kapok.
(Folytatás az 5. oldalon)
Magyar orvoscsoport rákellenes kutatásai nyugati támogatással
Kémcsőben már eredményes kísérlet
(Munkatársunktól)  A  rákos  be­
tegek egy része azért gyógyítha­
tatlan  vagy  rossz  hatékonyság­
gal  kezelhető,  mert  a  tum orsej­
tek  érzéketlenné válnak  a rákel­
lenes  gyógyszerekkel  szemben. 
A szegedi dr. Molnár József sze­
rint az a legnagyobb gond, hogy
a  rákos  sejt,  miután  felvette  a 
gyógyszert,  egy  alkotórészének 
hatására  kipumpálja  magából  a 
vegyületet,  s  így  századrészére 
anyag 
csökken 
mennyisége  az 
elpusztítandó 
sejtben. A Szent-G yörgyi Albert 
Orvostudományi  Egyetem   mik­
gyógyító 
a 
robiológus-professzora  és  mun­
katársai  döntő  fordulathoz  ér­
keztek: kémcsőben már sikerül a
gyógyszerekkel
rákos 
szembeni  ellenállását  megtör­
niük, s visszafordítaniuk a folya­
matot.
sejtek 
(Folytatás az 5. oldalon)
Két természetgyógyászati
centrum érintett
/
Állatkísérletes szer 
em bereknek
(Munkatársunktól)  Eddig  nyolc 
európai  országról  bizonyosodott 
be,  hogy  különböző  természet- 
gyógyászati centrumokban illegá­
lis,  humán  felhasználásra  alkal­
matlan  szereket  adtak  betegek­
nek.  Magyarországon 
kívül 
Olaszországban,  Franciaország­
ban,  az Egyesült  Királyságban,  a 
Benelux államokban és Németor­
szágban  is  lefoglaltak  az  ampul­
lákból  -   jelentette  ki  lapunknak 
Paál Tamás, az Országos Gyógy­
szerészeti Intézet főigazgatója.  A 
szerre -  amit állítólag tíz éve gyár­
tottak -  egy konkurens  cég hívta 
fel a hatóságok figyelmét.
Hazánkban  hat  emberről  bi­
zonyosodott be szerda délutánig, 
hogy kapott  az  állatkísérleti  cé­
lokra  készült,  sehol  Európában 
nem törzskönyvezett, gyógyszer­
nek nem minősülő kétfajta  szer­
ből  —  jelentette  ki  a  Magyar 
Nemzet érdeklődésére Hargittai
Mária, az Egészségügyi Minisz­
térium főosztályvezetője.
(Folytatás a 4. oldalon)
Megalázóan alacsony a napszám
Feketén dolgozó idénymunkások
A  m ezőgazdasági  idénym unkások közt változatlanul  magas
a feketén foglalkoztatottak  aránya.  Többségük  még  m a  is
Rom ániából  érkezik,  s  zöm m el  olyan  m unkát  végeznek,
amelyre a m agyar állástalanok nem igen kaphatók. A  m egyei
munkaügyi és m unkabiztonsági felügyelőségek tapasztalatai
szerint az alkalm i  m unkások éhbérért dolgoznak,  m éltatlan
körülm ények között.
(Munkatársunktól)  Bács-Kiskun 
megyében  több  százra tehető  az 
illegálisan foglalkoztatott mező- 
gazdasági  feketemunkások  szá­
ma, azonban ezt a mértéket csak 
becsülni  lehet.  Mint Balázs  Mi- 
hálytól,  a  megyei  felügyelőség 
vezetőjétől  megtudtuk,  nagyjá­
ból  évek  óta  azonosra  tehető  az 
illegális munka mértéke, lévén a 
„felvevőpiac”, azaz a gyümölcs- 
termesztés  és  a fóliázás  is  a ko­
rábbi  évek  szintjén  maradt.  A 
szakképzetlen 
idénymunkások 
java  Romániából  érkezik  -   de 
csak  kisebb  részük  erdélyi,  a 
többségük  román  - ,  s  olyan 
munkákat vállalnak el, amelyek­
re  a magyar  állástalanok nem  is 
jelentkeznének.  Pontosan  nem 
tudni,  mennyi  a  keresetük,  de
leginkább  a 
vélelmezhetően -  attól függően, 
hogy a munkaadó biztosítja-e az 
étkezést  vagy  nem  -   napi  ezer, 
kétezer  forint.  Ezért  azonban' 
napkeltétől  napnyugtáig,  tíz—ti­
zenkét  órát  dolgoznak.  A  főfel­
ügyelő szerint rendkívül nehéz a 
feketefoglalkoztatást feltárni, er­
re 
rendőrséggel 
együtt  szervezett  akcióellenőr­
zések során kerülhet sor. De ha a 
feketemunkást sikerül is  lefülel­
ni, a munkaadót annál kevésbé: a 
foglalkoztatók  számtalan  trük­
köt alkalmaznak a lebukás kivé­
désére.  Ugyanakkor a bírói gya­
korlat  is  nehézkes:  a  felügye­
lőségtől  olyan  bizonyítékokat 
várnak,  amelyeket  az  nem  tud 
produkálni.
(Folytatás a 9. oldalon)
Periratámdat a Legfelsőbb Bíróságon
Az ítélőtáblák felállítását
sürgeti Lomnici Zoltán
(Munkatársunktól)  Tarthatatla­
nok azok a manuális módszerek, 
amelyek  a  magyar  bíróságok 
ügyirat-kezelésére  ma  még  jel­
lemzőek -  nyilatkozta lapunknak 
nyugat-európai 
tapasztalataira 
hivatkozva  Lomnici  Zoltán,  a 
Legfelsőbb  Bíróság 
főtitkára. 
Hangoztatta:  a  legdrágább  meg­
oldás, hogy a magyar legfelsőbb 
bírói testületnél egy bírónak csak 
két  segítője  van,  míg  a  nyugat­
európai bíróknak  átlagban négy­
öt. Még rosszabb a helyzet, ha az 
Európai Közösségek Bíróságával 
hasonlítjuk össze a magyar igaz­
ságszolgáltatást.  Luxemburgban 
a  15  elsőfokú  s  a  15  másodfokú
bíróra 941 fős apparátus jut. Úgy 
ítélte meg: a magyar igazságszol­
gáltatás mai struktúrája már alig­
ha felel  meg napjaink kihívásai­
nak, hiszen kísértetiesen hasonlít 
a néhány  évtizeddel  ezelőttihez, 
amikor még  az  intézendő  ügyek 
száma a mostaninak csak töredé­
ke  volt,  s  a jogviták is  összeha­
sonlíthatatlanul  bonyolultabbak 
lettek  azóta.  Szerinte  fokozatos 
változtatásra van szükség, s elke­
rülhetetlen  az  eljárási  törvények 
korszerűsítése, hiszen a lakosság 
lélekszámához viszonyítva óriási 
tömegű, évi másfél millió ügy ér­
kezik a bíróságokra.
(Folytatás az 5. oldalon)
Meghatározták 
a felvételi 
ponthatárokat
felsőoktatási 
A 
intézmények 
1999.  július  21-én  140  ezer  je­
lentkező sorsáról döntöttek a fel­
vételivel  kapcsolatos  jogszabá­
lyok  alapján  működő  oszágos 
számítógépes 
segít­
ségével 
-   adta  hírül  közle­
ményében  az  Oktatási  M inisz­
térium.  A  ponthatárokat  a  M a­
gyar  Nemzet  pénteki  számában 
közöljük.
hálózat 
A  negyedik  éve  érvényben 
lévő  felvételi  rendszerben  min­
den  felvételiző  korlátlan  szám­
ban  adhatott  be 
jelentkezési 
lapot,  de  meg  kellett  határoznia 
azt, hogy a jelentkezéseit milyen 
elbírálási  sorrendben  kéri  figye­
lembe  venni.  A  140  ezer jelent­
kező összesen mintegy 300 ezer 
kérelmet  adott  be,  átlagban  ez 
azt  jelenti,  hogy  egy  diák  két 
helyre jelentkezett, de előfordult 
olyan  is,  hogy  valaki  több  mint 
húsz jelentkezési lapot adott be.
(Folytatás a l l .  oldalon)
Közszolga és közszolgálat
Kapolcson a nyár ismét a művészeteké
A  sajtószabadságért  aggódik  Révész  T.  M ihály,  az  Országos 
R ádió- és Televíziótestület -  m egbízatásának negyedik negye­
dében  lévő -  elnöke.  Nem  jó ez a m édiatörvény -  nyilatkozza 
- ,   m ég  a végén  em iatt vet ki magából  bennünket az összevont 
szem öldökű Európai Unió. Az elnökség első háromnegyedében 
ugyanez a szabályozás -  melynek szövegezésében, tető alá ho­
zásában Horn G yula m édia-főtanácsadójaként neki oroszlánré­
sze  volt -  érdekes  módon jónak  m inősíttetett,  sőt  „Európában 
az  egyik  legjobbnak”.  A  sajtóbírálatok  ellenben  m ár születése 
pillanatában is vagy naivnak,  vagy képm utatónak nevezték azt 
az elgondolást, mely szerint a m édiakuratórium ok elnökségei a 
választási ciklusokon átnyúlva gördülékenyen működhetnének. 
A  kasszandrai jóslat,  sajnos,  igazolódott:  a pártok padlóra vit­
ték  a  közm édiát -  a törvényfaragó  elnököt azonban  ez a fejle­
m ény  „a  három éves  tapasztalat”  alapján  meglepetésként  érte. 
K érdés,  ugyanígy  aggódna-e  a  sajtószabadságért  akkor  is,  ha 
1998-ban is a szocialisták nyerik a választásokat.
A z  aggodalom 
természetrajza  ném iképp  hasonlatos  a 
M Ú O SZ-éhoz,  amely  mindig  akkor  van  igazán  elemében,  ha  a 
négyötödös túlsúlyban lévő baloldali orgánumokat éri -  vélt vagy 
valós -  sérelem. Az ORTT-blamázs (amellyel kapcsolatban azért 
érdem es megemlíteni:  a legfőbb médiatestület tagjai ezúttal sem 
sorakoztak fel aggódó elnökük mögé) annyiban más, hogy itt egy 
m iniszteri besorolású és javadalm azású közszolga önleleplezően 
elfogult megnyilatkozásával van dolgunk. Eddig például úgy tud­
tuk:  a médiaverseny javában folyik;  nem is érhet véget -  ám Ré­
vész meglepő módon eredm ényt hirdetett:  szerinte a kereskedel­
mi tévék (múlt időben) m ár le is győzték a közszolgálatot.
N em különben sajátos az a m egjegyzés, miszerint a M agyar 
Televíziónak el kell érnie, „hogy a nézők legitimnek tekintsék”. 
A z  M TV -t  ugyanis  eddig  egyetlen  bírói  fórum  sem  érte  tör­
vényszegésen,  míg  az O R TT-nek erről -  épp a tévépályázatok 
ügyében -  a Legfelsőbb Bíróságtól van pecsétes papírja.
Csontos János
Árvizek és aszályos évek
Hazánk hajlamos 
a szélsőséges 
időjárásra
(Munkatársunktól)  Az  elmúlt 
időszak  szélsőségesnek  nevez­
hető 
időjárási  viszonyai  még 
nem  bizonyítják,  hogy  ez  vala­
milyen  visszafordíthatatlan  ég­
hajlatváltozás  eredménye  lenne 
-   nyilatkozta  lapunknak  Vissy
Károly. Az Országos Meteoroló­
giai Szolgálat szakmai főtanács­
adójának  elmondása  szerint  tör­
téneti emlékekből és irodalmi al­
kotásokból  tudható:  M agyaror­
szágra mindig is jellemző volt a 
rendkívüli időjárás.
(Folytatás a 4. oldalon)
A kapolcsi napok  1989-ben született,  tizenegyedszerre vonzza a Balaton-felvidékre a kultúrára,
a  művészetre s a nomád  rom antikára áhítozókat. A leltár figyelemre méltó: tíz nap alatt a négy
faluban  280  program  42  helyszínen.  K ulturális  delikátesz,  am it  itt  kínálnak,  semmihez  sem
hasonlítható  hangulatban  és  stílusban.  A  rendezvény  vasárnapig  még  látogatható.  (Kapolcsi
rip ortun k a 11. oldalon) 
v a jd a Jó z se f fe l v é te l e
. 
9  770133  185042 
991 69

