
M érjünk  ünnepelni!
Az ünnep az egyik 
legemberibb  m eg­
nyilvánulás,  minden  kultú­
ra bölcsője,  de  egyben rep­
rezentánsa is. Az ünnep m a­
ga fölé emeli az embert. Ki­
szabadít napi  nyűgeinkből. 
Kiszabadít az időből is: egy­
kori események immár m in­
den  esetlegességtől  m eg­
tisztulva,  az  időtlenség  fé­
nyében ragyognak.
Lehet-e állami ünneppel 
azonosulni?  Az  állami  ün­
nep  olyan  lesz,  amilyen  az 
állampolgár 
részvételének 
minősége az államban. Ezért 
olyan  különbözőek  a  dikta­
túrák  és  a  szabad  országok 
állami  ünnepei.  Azonban  a 
demokrácia sem elég ahhoz, 
hogy az állami ünnep valódi 
ünneppé  váljon.  Olyan  ese­
ménynek  kell  mögötte  áll­
nia,  amely  az  ország  egész 
népe  számára az önazonos­
ság  és  magáratalálás jelké­
pe lehet.
Augusztus 
húszadikát 
M agyarországon  a  törvény 
és  a  naptár  mondja  állami 
ünnepnek.  H a az  állam  va­
lóban  ünnepének  tekinti  e 
napot,  az  ünnep  teljességét 
vállalnia kell. Nem szeletel­
heti  le  „állami”  vonatkozá­
sait a maga számára.
Ez a nap Szent István ki­
rály  ünnepe,  a  magyar kul­
túrában  és  néphagyomány­
ban  az  egyik  legmélyebben 
gyökerező ünnep. Első kirá­
lyunké, aki Magyarországot 
megalkotta:  mint a császár­
tól is és a pápától is függet­
len  államot  elismertette;  belső 
szerkezetét  ezer  évig  tartó  szi­
lárdsággal kiépítette;  országának 
törvényeket  és  tartós 
intézmé­
nyeket  adott;  s  királysága máso­
dik felében  M agyarországot Eu­
rópa kulturális és gazdasági vér­
keringésébe 
kapcsolta.  Népe 
nem  felejtette  el  királyát:  István 
királyt  szólítja  és  „kívánja”  az 
egyházi népének; az ő szolgáinak 
nevezték magukat a regölők.
Mi,  országának  lakói,  most, 
ezer év elteltével is erőt m eríthe­
tünk  ünnepéből. 
Immár  nem 
méltatlan,  ha  a  független  és  de­
mokratikus  magyar  állam  Ist­
vánra hivatkozik, és hasznos,  ha 
tükrében  szemléli  magát.  Szent 
István szobránál évente felhang- 
zanak  az  Intelmek és István  tör­
vényei.  M inden ünnep  sajátja az 
aktualizálás  is,  s  Szent  István­
kor kiváltképpen  kézenfekvők a 
párhuzamok: 
ismét  Európához 
kötődtünk,  az  ország  most  is
S t e p b a n  
TLtb z a riíw
m e e k a
független, előttünk az építés fel­
adata.
Ám felületes az olyan aktua­
lizálás,  amely  a jelent  s  az  ün­
neplőt  magát  nem  vizsgálja.  Az 
igazi ünnepre elő kell készülni, s 
ennek  része  az  önvizsgálat.  Ha 
mi,  a  rendszerváltás  kortársai, 
résztvevői,  s  -   ami  fontosabb  -  
az  új  rend  továbbépítői  csak  a 
Szent István-i példa általánossá­
gánál  maradunk,  nem  vesszük 
észre a mélyebb párhuzamot: mi 
is  olyan  történelmi  sorsforduló 
részesei  vagyunk,  amely  majd 
egykor méltó  lehet  az ünneplés­
re.  Ezért  nem  elég  az  Intelmek­
ből  az  igazságosságot,  a  „sok­
nyelvű  ország”  kapcsán  a  türel­
met  emlegetni,  ugyanígy  nem 
elég István szigorú törvényeinek 
humánumára vagy a Szent István 
megteremtette  példaszerű  jog- 
biztonságra hivatkozni. Arányté­
vesztés  lenne,  ha  a  rendszervál­
tást  a magyar királyság megala­
pításához  mérnénk.  Mégis,  a
független  és  demokratikus  Ma­
gyarország mostani megteremté­
se  a  mi  nemzedékünket  olyan 
horderejű választások elé állítot­
ta, mint amilyenekben Istvánnak 
döntenie kellett. Tudtunk-e a ki­
hívásokra mi, Magyarország né­
pe, méltó választ adni?
Sokan hiányolták a rendszer- 
váltásban a felszabadító élményt. 
Felismertük-e,  hogy  a  felszaba­
dulás most mint emancipáció él­
hető  át?  Emancipáció  a megsza­
badulás a hamisságtól, amelyben 
éltünk. Emancipáció, hogy ezen­
túl  csakis  valódi  teljesítményén 
mérik azt, amit Magyarország és 
minden  egyes  polgára  produkál. 
Nem  felszabadulás-e  a méltóság 
visszanyerése? Mindezzel együtt 
a múlté lett a nemrég még dédel­
getett  „közép-kelet-európai”  stí­
lus:  a sorok között olvasás, a túl­
élésművészet,  a  groteszk.  Vajon 
nem  tanulságos-e,  hogy  a  „tipi­
kusan  kelet-európainak”  tartott 
karrierek ma egyértelműen nega­
tívak? Megfakult sok szelle­
mi  rang,  amelyet  az  akkori 
viszonyok  hitelesítettek:  az 
új  körülmények között újra 
kell bizonyítani.
garanciák 
Az  idővel  másként  is 
szembesülnünk  kell,  mint 
az ezer év előttiek fényével, 
hiszen  a  rendszerváltás  fő 
kérdései az idő körül fogal­
mazódtak  meg:  „átmenet”, 
„folyamatosság”, „restaurá­
ció”,  megújulás.  Adhat-e 
felmentést „az idők rendkí­
vülisége” az alapvető jogál­
lami 
érvénye 
alól?  Ott  tudtunk-e  elsza­
kadni  a  múlttól,  ahol  kel­
lett?  Jóvátehető-e  például 
az a kár, amelyet értelmisé­
giek  azzal  okoztak,  hogy  a 
demokratikus  berendezke­
dés  politikai  harcaiban  to­
vábbra  is  olyan  eszközt  al­
kalmaztak,  amely  csak  a 
zsarnokkal  szemben  jogo­
sult:  az  ellenfél  morális 
megkérdőjelezését?  Vajon 
amikor  minél  gyorsabban 
előre  kellett  volna  menni, 
helyes  volt-e a múltban ke­
resni  a 
folyamatosságot? 
Vagy  szükségszerű volt-e a 
visszazuhanás az egy gene­
rációval  ezelőtti  beszéd­
módba  és  lelkületbe;  nem ­
csak  a jobboldalon,  hanem 
azoknál  is,  akik  ismét  úgy 
írtak, mint amikor a kulákot 
irtották.
Az  idő rostáján,  egy jö ­
vendő ünnepre, ezúttal is az 
új,  emancipált  magatartás, 
az  új 
intézmények,  az  új 
kapcsolatrendszer  Európá­
val  marad  fenn.  Megmarad 
azok  teljesítménye, akik nem  az 
ellenségeskedést szították, hanem 
szaktudásukat legjobban használ­
va,  már  az  európai  követelmé­
nyeknek megfelelően dolgoztak.
István 
több  mint  harminc 
évig  dolgozott  művén.  A  köz­
pontosító  harcok,  a  szó  szoros 
értelmében  való  országegysége­
sítés  után  egy  tucat  esztendeje 
maradt  a  korábbi  szervezés  és 
építés  kiteljesítésére,  az  ország 
kinyitására  Európa  felé.  Noha 
fölgyorsult  az  idő,  még  sokáig 
tart,  amíg  a  rendszerváltással 
megkezdett mű befejeződik.  S  a 
történelem  mutatja  majd  meg  a 
változások  valódi  nagyságát.  A 
történelem ítél meg majd minket 
is. A mérce azonban a Szent Ist­
ván-i mű marad:  mind az ország 
új  arcát  tekintve,  mind  önm a­
gunkkal  szemben.  Vajon  m i­
lyenné tesszük a második ezred­
forduló  Magyarországát?  M er­
jünk ünnepelni!
A lelkiség is része a teljességnek
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát Szent István örökségéről
(Munkatársunktól)  Az  ember  mindent  kívül 
keres, pedig az Isten belül van -  vallja Vársze­
gi  Asztrik  pannonhalmi  főapát,  püspök,  aki 
szerint Szent István  királyunk politikai  tetteit 
és uralkodói bölcsességét megelőzte az ő élet­
szentsége,  személyes elkötelezettsége.  A  ma­
gyar  államiságról  aligha  beszélhetnénk  Pan­
nonhalma nélkül.  Az első bencés  szerzetesek 
Géza  fejedelem  hívására  996-ban  érkeztek 
magyar  földre.  Géza  a  mocsaras  síkság  fölé 
emelkedő  dombon jelölte  ki  otthonukat.  Az 
építkezés befejezését Géza már nem élte meg, 
a  templomot  Szent  István  idején,  1001-ben 
szentelték  fel.  Három  éve  Pannonhalma  első 
ezer esztendejét ünnepelte, s noha nem jött lét­
re II. Alekszij pátriárka és II. János Pál pápa ta­
lálkozója, a katolikus egyház feje felkereste a 
bencés  kolostort.  Pannonhalma  nem  csupán 
műemlék vagy híres iskola, hanem a múltból 
is erőt merítő lélek- és jövőépítés helye is.
-  A mai magyar valóság kérdéseire Szent
István király példája adhat-e élő válaszokat?
- A   történészek  gyakran  mondják,  hogy 
Géza fejedelem és Szent István királyunk dön­
tései  politikaiak  voltak.  Ez nagyon  kedvesen 
hangzik a mai füleknek. Tény, hogy mindket­
ten reálpolitikusok voltak. Ám a reálpolitiká­
ban mindig benne van, hogy valakinek a jót, az 
üdvösséget akarom reálisan. Az üdvösségben 
pedig benne van a teljesség. Nemcsak az álla­
miság,  hanem  a  lelkiség  is  része  a teljesség­
nek.  Ha  mi  Szent  István-i  értelemben  a  m a­
gyarság  és  abból  senkit  sem  kizárva  a  teljes 
magyarság üdvösségének legjavát -  nem csak 
testi, hanem lelki jólétét is -  akarjuk, akkor ál­
lamalapítónktól  sokat tanulhatunk.  Mit?  Be­
rendezni  a földi hazát, s ott biztosítani az égi 
haza csíráit, a remény távlatait úgy, hogy az a 
nemzet megmaradását segítse. Politikai tetteit 
és uralkodói bölcsességét megelőzte az ő élet­
szentsége,  személyes  elkötelezettsége.  Szent 
István  kritikusai  esetleg  bírálhatják  kemény- 
kezűségét,  de  az  ő  egyéni  feddhetetlenségét 
még  az apró részletekbe menő vizsgálódások 
sem kérdőjelezték meg. Hitelessége, népének 
szolgálata  mindenki  számára egyértelmű.  Ez 
példa minden egyházi és világi vezetőnek.
(Folytatás a 7. oldalon)
HÍRÖSSZEFOGLALÓ -  A Török­
országban  kedd  hajnalban  bekö­
vetkezett  földrengés  a  korábban 
közöltnél erősebb, a Richter-skála 
szerint nem 6,7-es, hanem 7,4-es 
erősségű volt-jelentette az MTI. 
A legtöbb haláleset Kocaelí tarto­
mányban történt, sokan alvás köz­
ben  vesztették  életüket.  Ennek  a 
tartománynak  a  központja  Izmit, 
ahol a földrengés több száz házat 
rombolt össze. Tűzvész tört ki az 
Isztambultól  440  kilométernyire 
keletre  fekvő  Ankarában,  vala­
mint  a  Márvány-tenger  partján 
épült Izmitben és Gölcükben. Az 
égő izmiti olajfinomító körzetéből 
kitelepítették  a  lakosságot.  Az 
egyik tartályon újabb repedés ke­
letkezett,  s  a kiömlő  olajtól  még
hevesebben  tombolt  a  tűz,  ami 
lassan az egész várost veszélyez­
tette. Az oltáshoz hasztalan vetet­
ték be az erdőtüzek oltására hasz­
nált helikoptereket és repülőgépe­
ket. Végül külföldi segítséggel si­
került  megfékezni  a  már  lassan 
egy  napja  pusztító  tüzet.  A  főbb 
közutakat  lezárták  a  személyfor­
galom  elől.  Isztambulban,  Izmit­
ben és még a fővárosban, Ankará­
ban is több ezer ember töltötte az 
éjszakát a szabadban vagy gépko­
csijában a további földmozgások­
tól való félelmében.  A katasztró­
fától  leginkább  sújtott  körzetben 
ideiglenes  víz-  és  áramellátó  há­
lózatot hoztak  létre  a megrongá­
lódott közművek pótlására.
(Folytatás a 3. oldalon)
Közel négyezer honosítás évente
Kelendő a magyar 
állampolgárság
Senkit nem  lehet  állam polgárságától  vagy  állampolgársága
m egváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani. A  hatá­
lyos  állam polgársági  törvényből  citált  iménti  alapelvet jo ­
gunk m ár történeti okokból is m egkülönböztetett figyelem m el
kezeli.  A  honosítási  ügyek jelenlegi  gyakorlatáról  Parragi
M ária, a BM  állam polgársági főosztályának helyettes vezető­
je  tájékoztatta a M agyar Nemzetet.
(Munkatársunktól)  Évente  csak­
nem négyezer honosítási kérelem 
érkezik  a  hivatalos  szervekhez. 
Legalábbis  1994 óta, mert koráb­
ban ennek többszöröse, hozzáve­
tőleg 15 ezer ügy fordult elő éven­
te.  Ez  a  sajátos  történelmi  idő­
szakkal magyarázható:  1989-ben, 
a rendszerváltozás hatására töme­
gek 
indultak  Magyarországra, 
majd a délvidéki események elől 
szintén sokan telepedtek át. Ekko­
riban  szűnt  meg  több  kétoldalú 
egyezmény  is,  amelyek  a már itt 
élő 
lengyeleket,  bolgárokat  és 
„szovjeteket” gátolta, hogy kérjék 
a magyar állampolgárságot.
Az első fél évben általában ke­
vesebben nyújtanak be kérelemét,
talán  ennek  tudható  be,  hogy  az 
idei év első hat hónapjában „csak” 
1415  honosítási,  visszahonosítási 
kérelem érkezett. Az állampolgár- 
sági törvény alapján  1 1 2 -en tettek 
hasonló hatályú nyilatkozatot. Ez­
zel  szemben  különböző  okokból 
337-en mondtak le magyar állam- 
polgárságukról  -   tájékoztatta  la­
punkat  Parragi  Mária,  a  BM  ál­
lampolgársági  főosztályának  he­
lyettes vezetője.
Az  első  hat  hónapban  1642 
esetben teljesítették a honosítási 
kérelmet,  míg  -   a  törvény  által 
előírt  követelmények hiányában 
-   144 esetben elutasító határozat 
született.
(Folytatás az 5. oldalon)
A demonstrációról augusztus végén döntenek
A bányászok bizakodnak
A  bányászok  szeptember  végére 
tervezett  demonstrációjáról  vár­
hatóan  augusztus  végén  vagy  a 
következő  hónap  elején,  a  bá­
nyásznap  táján  születik  végleges 
döntés  -   tájékoztatta  a  Magyar 
Nemzetet Pásztor Gabriella, a bá­
nyászszakszervezet  alelnöke.  Az 
akció  meghirdetése  annak  függ­
vénye, hogy a kormányzattal zaj­
ló folyamatos egyeztetések során 
az érdekképviselet milyen garan­
ciákat kap az ágazat sorsának ren­
dezésére.
Az  érdek-képviseleti  vezető 
hangsúlyozta:  a  demonstráció 
gondolata nem csupán  a putnoki 
és  a feketevölgyi  bánya jövő évi 
bezárása,  hanem  a  kormány  kö­
zelmúltban  elfogadott,  az  egész 
ágazatot  kedvezőtlenül  érintő  -  
új  energetikai  modell  néven  is­
mert  -   koncepciója  miatt  vető­
dött fel.
Ez utóbbi az erőművi integrá­
ción belüli bányák 2004 utáni be­
zárását is előrevetíti, azonban nem 
látni az ezzel párhuzamosan szük­
[I 0
ségessé  váló  munkahelyteremtés 
nyomait.  Hasonló  aggályok  me­
rülnek fel  a ma aktuális  és  égető 
problémaként jelentkező  putnoki 
és  feketevölgyi -   az  erőművi  in­
tegráción kívüli  -  bányák műkö­
désének jövő évi beszüntetésével 
kapcsolatban is,  a kapuzárás után 
ugyanis  nincs  biztosítva  az  elbo­
csátott emberek tartós ellátása. Az 
alelnök  kiemelte:  az  érdekképvi­
selet  méltányolja,  hogy  a  bánya- 
bezárásról  született  júniusi  kor­
mánydöntés nyomán az állásukat 
vesztett  dolgozók  a végkielégíté­
sen felül 6-24 havi járandóságnak 
megfelelő újrakezdési támogatást 
kapnak,  ez  azonban  nem  elégsé­
ges az egzisztenciális gondok tar­
tós orvoslásához.
(Folytatás a 10. oldalon)
9  770133  185042 
991  93
n ó rá s  podagó- 
p ro g ram o t
y ag -,  papír-  és
foglalkoznak,
’'k  
k iállítása 
5  lá th a tó  a  mú-
k  folyamatos
Ifiszerű v é  vált 
té n e te t  bemu-
sz erk esz tése^  
k  fen n állásu k  
• ló já t,  e rre   az 
•ndó  kiállítás- 
íu s u k   elkészí- 
k,  a m e ly re   a 
í 1 is  Ö rö k ség  
m ille n n iu m i 
m illió   forint- 
i  ré s z e s ü lte k , 
núz.eum   mun- 
i,  a 
te rv e z e tt 
lényt  is  kielé- 
le n n e   já té k ­
k ö n y v ,  klasz- 
i  v e tt  kataló- 
irté n eti  doku- 
•éld atár.  Töb- 
in te n é   a  m a­
te re k   történe- 
jg la lk o z n a   a 
bi  tá rg y a iv al, 
íc ly e k k e l  és  a 
izek k el,  egyé- 
g  tá rs a s   s z a - 1  
a g y   a  K ozm a
A n n a  nevével 
•e k k ö n y  vinű-, 
d ű l  2 5 0 0   tár- 
a  k a ta ló g u s  
ig.  A  k ataló - 
o s  e le n y é s z ő  
c z ő   és  játék- 
irá n y a d ó   le­
rem éli  a  mú- 
n n e ,  h o g y   a 
h o zzáférh ető  
az  új,  állandó 
ercpet  tölt  be 
té k k u lliirá já - 
slem  véletlen, 
k ö z e p é n   nyí- 
a té n u s z   falai 
v e z e ti 
Játék  
1 2 0   h az ai  já- 
n t  4 0 0   pálya- 
zt.  A  sokszo- 
tn a s  já té k o k  
a n y a g b ó l  ké-
é s z íte tte :
rie lliL
•nási  Zsófii'

