
P o l g á r i   n a p i l a p
LXVI. évfolyam, 62. szám
Országos kiadás • 2002. március  14., péntek
www.mno.hu
Ára:  1 4 5  forint
M A :  
M  Ú 
L  T 
I
főszerkesztő:  Liszkay  GAbor •  Főszerkesztő-helyettesek:  D.  H orváth  Gábor,  Csermely  P éter,  T arr  P éter  j 
Lapszerkesztők: Ludwig Emil, Szerető Szabolcs •  Művészeti  vezető:  G remsperger  P éter ■  Szerkesztőség és kiadó:  1091
Budapest, Üllői üt 51. • Telefon: (36-1) 216-1274, (36-1) 476-2131, (36-30) 916-3843, fax: (36-1) 215-3197. Levélcím:  1450 Bp.  |
9., Pf. 74 E-mail: szerk@magyarnemzet.hu • Ügyfélszolgálat (06-1) 215-3976 • Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. •
Felelős  kiadó:  A  Nemzet  Lap-  és  Könyvkiadó  Kft.  ügyvezető 
igazgatója  •  Lapigazgató:  D r.  Kövesdi  László
Lapigazgató-helyettes:  Ostrowski  M ária •  Terjesztési  igazgató:  Csóry  György •  A  Nemzet  Kft.  a  MATESZ  tagja.
| 
H irdetés: Telefon:  (36-1)  216-8817,  216-8818,  216-8819,  fax: (36-1)342-6132  (Apróhirdetés-felvétel:  342-6164,  322-2448,
1075 Bp., Wesselényi u 8.) • On-line hirdetésfelvétel: puskas.bence@mno.hu. Telefon: (36-20) 934-0640, fax: (36-1) 306-2963.
Terjesztési  ügyekben  telefon:  (36-1)  476-2176.  Előfizetés-megrendelés  éjjel-nappal:  (36-1)  476-2198,  e-mail:  terjesz-
tes@magyamemzet.hu.  Terjeszti  a  Hírker  Rt.,  a  Nemzeti  Hírlap-kereskedelmi  Rt.  és  a  regionális  részvénytársaságok  •
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (ÜLK). • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, vidéken
a postahivatalokban, Budapesten az ÜLK ügyfélszolgálati irodáinál, valamint a Hírlap-előfizetési Irodában (1089 Buda­
pest VIII., Orczy tér 1.). Telefon: (36-1) 303-3441, (36-1) 303-3442, fax: (36-1) 303-3440, közvetlenül postautalványon vagy
áutalással a Postabank és Takarékpénztár Rt.  11991102-02102799 pénzforgalmi jelzőszámon • Interneket ügyfélszolgá­
lat  (36-1)  266-0000  (OTP  által  kibocsátott bankkártyával),  külföldről:  Batthyány Kultur-Press  fax:  (36-1)  201-8891  •
Előfizetési díj egy hónapra 2408 forint, negyedévre: 7224 forint, fél évre 14 448 forint, egy évre 28 896 forint • Nyomtatás:
LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. 9021 Győr, Újlak u. 41A • Ügyvezető igazgató: Szammer István • Országos kiadás
ISSN: 0237-3793, Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X • Mai számunkat szerkesztette: Csermely P éter, Szényi Gábor
BELEÜLD.
A kabinet adott utasítást
Az adatvédelmi biztos által minden ízében jogéi- 
lenesnek minősített adatmásolásra valamennyi miniszter fél- 
hatalmazást kapott a kormánytól a múlt nyáron. 
KÜLFÖLD
Amerika mindenképp támad
Elkerülhetetlen az Irak elleni amerikai támadás, ak- 
kor is, ha Szaddám Húszéin önként távozik a hatalomból -  kö- 
zölte Róbert Pearson, az Egyesült Államok ankarai nagykövete. 
GAZDASÁG
A megszorítások éve lesz 2003?
Nem kizárt, hogy költségvetési megszorításokhoz 
kell folyamodnia a kormánynak, mert a vártakhoz képest ked- 
vezőtlenebbül alakulnak a gazdasági mutatók. 
KULTÚRA
A megunhatatlan Mozart
Prokofjev és Sosztakovics művei mellett Liszt-dí-
jas pianistánk, Bogányi Gergely Mozart B-dúr zongoraver-
senyét adja elő vasárnap a Moszkvai Kamarazenekarral.
N e m z e ti d a li
T alpra,  m agyar, lit  a’ haza!
Itt at idő, most vagy  soha!
Rabok  legyünk  vagy szabadok?
Ez  a kérdés, válaszszatok!  —
A’  magyarok istenére 
Esküszünk,
Esküszünk,  hogy  rabok  tovább 
Nem leszünk.
Egykorú  kép.
Kusza  március
S z e p e s i  A t t il a
zonytalan híreket és félhíreket, kiszivárogtatásokat és szóvivői ötölést-
hatolást titkos repülésekről, még titkosabb „védelmi kiképzésekről” és
egyéb, számomra homályos ügyekről. Mint költő, akinek a kor lelké­
nek benső rebbenéseire kell figyelnie, nem lehetek nem pacifista. Feke­
te kísérletként bujkál bennem az egykori
„békeharc” körüli  balgatag szószaporí­
tás,  amikor meg kellett különböztetni a
jó fegyvert,  a  miénket,  és  a gonoszt,  az
ádáz ellenségét, amely éjt nappallá téve
fenekedik dicső vívmányainkra...
Nehéz derűsen fogadni ezt a mostani kikeletet. Mégis, ahogy na­
pi  barangolásaim■ ide-oda  vetnek  a  városban,  és  meg-megpillan-
tom a kertek fenyői alatt felfénylő hóvirágokat, igyekszem borongás
kedvem  a  mindenkori  újjászületés,  a  remény hullámhosszára  rá­
hangolni.  Teszem pedig ezt a magam -  immár több évtizedes -  ha­
gyománya szerint Szécsi Margit elfeledett,  mégis messzire világító
versét mormolva:
K   ifelé a hosszú télből, befelé egy bármely pillanatban kitörhető
háborúba, ambivalens hangulatban ért ez a március. Szoká­
somtól eltérően napról napra figyelemmel kísértem az időjó­
sok pusmogását, főképp a Kárpátaljára, a Felső-Tiszára vo­
natkozó baljós híreket, hogyan torlódnak
össze szülőföldemen  a jégtáblák  az  öreg
folyón,  és  mekkora  havak  gyűltek  oda-
fönn a Kárpátok -  immár kopárra sara-
bolt -  bércein, mert olyan zöldár fenyeget
onnan újra, mint annak a rendje.
Évkezdő  és  immár  családi  hagyománnyá  vált  kirándulásunk,
amely általában február végére esik -  hóvirággal, martilapuval, sok­
szor ibolyával meg kék csillagvirággal is -,  most igencsak kitolódott.
Hóvirág csak a védett kertekben virít, ami pedig az Óbudai-sziget ár­
nyékos zugaiban előbukkanó csillagvirágokat illeti, azok csak a szikle­
veleiket dugták ki tétován a lucskos, itt-ott hófoltos avarból, és látha­
tóan az idő jobbra fordulását várták. A sziget egyik Duna-ágán még
jégtáblákat is láttam, és a téli madárvendégek -  bukórécék, vöcskök és
szárcsák -, amelyek már valahol finn rokonaink vizein szoktak ilyen­
kor hancúrozni, úgy bukdostak itt az öreg Dunán, Hadrianus császár
romos  villája  közelében,  mintha  örökké  itt  akarnának  maradni.  A
varjak is a bolondját járatták velem, hol észak felé gomolygott fekete
seregük, hol meg vissza, mintha maguk sem tudnák eldönteni, hánya­
dán állnak ezzel a kusza márciussal.
Fekete seregük, amelyről többnyire hollós királyunk szokott eszem­
bejutni, akinek baljós hadai hajdan Bécsnek büszke váráig masíroz­
tak, most inkább a közeli háborús fenyegetést juttatták eszembe. A bi-
Múltidéző
A MAGYAR LÁZADÁS
Hogyan em lékeznek Ausztriá­
ban 1848-49-re? 
BESÚGÓK ÉS TITOKSZOLGÁK
A birodalom sűrűn szőtt hálója 
(17.o.)
(14. o.)
GYŐZTES CSATÁK,
ELVESZETT CSATAHELYEK
Honvéd emlékművek sorsa a 
szomszédos országokban (20. o.)
9  7 7 0 2 3 7  
3 7 9 0 5 7
Ha minden olyan öreg fa alatt 
verset  költött  volna  -   vagy 
csak üldögél, pipázik, pohár bort 
iszik  -,  amelyről  azt tartja a ha­
gyomány: Petőfi fája, bizony nem 
csak röpke huszonöt év jut neki a 
földi világból. Ezt a hittel határos 
tiszteletet  a szentek érdemlik ki. 
Nekünk szentjeink a márciusi if­
jak,  kegyhelyek  1848.  március 
15-ének  pesti  helyszínei.  Törté­
nelmi  tény,  hogy  Petőfi  azon  a 
napon 
a 
Landerer-féle  sajtó  alól  frissen 
kiemelt  nyomtatványt  lobogtat­
va, az utcán várakozó ötezer em­
ber előtt fennhangon elszavalta a 
Nemzeti dalt.  A másik gépen ki­
nyomott  tizenkét  pontot  is  a 
szerzője, Irinyi József olvasta fel a 
lelkes hallgatóságnak.
tizenkettőkor, 
fél 
Rabok vottimk  mostanáig, 
Kárhozottak  ősapáink,
Kik  szobádon éltek  haltak, 
Szotgaföldben nem  nyughataak 
A’ magyarok istenére 
küszünk,
Esküszünk, hogy  rabok  tovább
Nem  leszünk.
Sehonnai  bitang  ember,
Ki  m ost,  ba  kell, halni  nem  mer,
Kinek  drágább  rongy  élete.
Mint  a haza  becsülete.
A   magyarok  istenére
Esküszünk,
Esküszünk,  hogy  rabok tovább
Nem  leszünk.
Fényesebb  á* láncznál a’  kard, 
dobban  ékesíti a’  kart,
És  mi  még  is lánczol horűtuuk! 
Ide  veled, régi kardunk!
A  magyarok  istenére 
Esküszünk,
Esküszünk,  liqgy  rabok  tovsbb 
Nem  leszünk.
A’ magyar név  megint szép  fesz, 
Méltó  régi  nagy  híréhez,
Mit  rá kentek  a'  századok, 
Lemossuk  a’ gyalazatot.
A  magyarok  istenére 
Esküszünk,
Esküszünk, hogy  rabok  tovább 
Nem  leszünk.
Hol  sírjaink  domborulnak, 
Unokájuk  ieborúlriak,
És  áldó  imádság  mellett 
Mondják  el  szent óéveinket.
A  magyarok  istenére 
Esküszünk.
Esküszünk,  hogy rabok  tovább 
Nem leszünk.
Petőfi  Sándor.
„Szép március, szeles, fényes,
sűrű ibolya-fejékes,
olvad szívemről a bánat,
kitűzhetem öreg kokárdámat.
Szép március, szeles, fényes,
sűrű ibolya-fejékes,
csontomat vizeid mossák:
ragyogj nekem, örök világosság!”
Ebéd  után  jó  tízezres  tömeg 
várakozott  a  Nemzeti  Múzeum 
előtt. Három órakor érkeztek meg 
a  Pilvax-köri  forradalmárok:  Jó­
kai,  Irinyi,  Vasvári,  Irányi,  Eg-
ressy és Petőfi.  Vasvári Pál lépett 
elsőként  a  múzeum  lépcsősorá­
nak párkányára, pár szóval meg­
nyitotta  a  sorsdöntő  népgyűlést, 
majd  Irinyi  magyarázta  a  tizen­
ként pontot a népnek. Sem a kor­
társak emlékezésében, sem a Pe- 
tőfi-életrajzokban  nincs  nyoma, 
hogy  költőnk  ott  újra  elmondta 
volna  a  Talpra  magyart.  De  ott 
volt, kardos alakját odarajzolták a 
többiek  elé,  amint  a  forradalom 
legendás versét szavalja. Az isko­
lában másfél évszázada így tanít­
ják.  Ma  már szentként  tiszteljük 
ezt a helyet is. (L. E.)

