 346
a zsivaj­
ét  tanítónk. Eoy 
ke//d  sétáig!
'• 
fe lié i,
következett,
gyerekek, nia
‘»dűlünk a rét-
k  V1° ,t  <*y  apró
J  közeli  réten,
a selymes ft|.
Patakban. Ami-
'  ‘'kólába, a ta-
S nki írja meg
M,|yen madarat
í z lesz a lecke,
szerettem volna
kották,  mások-
t mindig borzas  Ü
Jóm, óvatosan  ‘
l'obbentenol-
n,e: A tücsök.
1  szünetekben,
eben  Ingatta a
ottain,  milyen
ti  házában is él
fröl a kirándu­
lj  ‘*e  a  \ életlen 
ztam  a  tücsök- 
velem levélben 
szülőházra, ha
liek vele, mert 
ak intézni.
;y  meleg  nyári 
inba, bezörget- 
'zcmmel ölel- 
cntkrzó tanyai 
ónk. A mamát 
najd. A mama 
kodtam, aztán 
dtünk.  I áradt i 
kzenére éb- 
és  kiültem  a 
zaka volt. Sok- 
i,  a  miénknek 
thancm  a  vén  j 
K-böl, ott lehet j 
lan  megtudta, 
teje tőiül a ha-1 
íz  t ^/.lkában, j 
i.izuiíi, hanem 
cl  talán évek 
i  ak iében is d 
ikkor, amikor 
i/.mok, a ma- 
1  unekühem 
kiuk ásott tö- 
cgyedül, s vi- 
i.it is ismerte, 
nullával, 
i  házból min- 
.1/  utolsó ba- 
Az a házhoz 
■ virtrödtem, s
énekelt, ha-
rénfet  siko -
ne« kell hal-

