﻿Polgári napilap
LXXIII. évfolyam, 322. szám
Budapesti kiadás • 2010. november 26., péntek
www.mno.hu
Ára: 145 forint Előfizetőknek: 105 forint
Igazgató-főszerkesztő: Llszkay Gábor • Főszerkesztő-helyettesek: D. Horváth Gábor, Csermely Péter, Szerető Szabolcs • Lapszerkesztők: Néző László, Villányi Károly • Szerkesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői út 102, • Telefon: (l) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1450 Bp. 9, Pf. 74 • Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelős kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója • Lapigazgató: Lovas Iván • Terjesztési igazgató: Csóry György A Nemzet Kft. a MATKSZ tagja. Ügyfélszolgálat: (1) 413-1547, (1) 322-8306; m-----------------------	TWWiWiMWIO Miliii
Hirdetés: (1) 216-8817, 216-8818, 216-8819, fax: (1) 342-6132 (Apróhirdetés-felvétel: (1) 342-6164, 322-2448, 1075 Bp., Wesselényi u. 8.) • On-line hirdetésfelvétel: hirdetes@mahirpress.hu • Telefon: (1) 216-8817, fax: (1) 215-0245. Terjesztési ügyekben telefon: (1) 476-2176. Előfizetés-megrendelés éjjel-nappal: (1) 476-2198, e-mail: terjesztes@magyarnemzet.hu. Terjeszti a Lapker Rt. i Előfizetéses terjesztés: MédiaLOG Zrt. Megrendelés: (06-80) 106-000, fax: (06-46) 815-800, (06-46) I 506-681, e mail: elofizetes@media-log.hu. Reklamációk fogadása: (06-80) 106-000, fax: (06-46)
815-800, (06-46) 506-681, e-mail: reklamacio@media-log.hu. Előfizetési díj egy hónapra 2660 forint, negyedévre: 7980 forint, fél évre 15 960 forint, egy évre 31 920 forint. Hétnapos előfizetési díj: egy hónapra 3170 forint, negyedévre: 9510 forint, fél évre 19 020 forint, egy évre 38 040 forint • Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. • Ügyvezető igazgató: Szammer István • Országos kiadás ISSN: 0237-3793 • Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X • Mai számunkat szerkesztette: Csermely Péter
BELFÖLD
Megfigyelték az előző ciklusban Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját.
KÜLFÖLD
A révkomáromi magyar-magyar vetélkedés a szlovákok győzelmét hozhatja.
GAZDASÁG
A kilakoltatási moratórium ellenére a tartozások követeléskezelőinek szabad a pálya.
KULTÚRA
Anilogue Budapesten - Dargay Attila özvegye, Henrik Irén az animációk titkáról.
Laboré Sándorra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi vezetőjére hárította a felelősséget tegnap Szilvásy György annak a személyiségi jogi pernek a tárgyalásán, amelyet az UD Zrt. vezetői indítottak a volt titokminiszter ellen. Szilvásy azt állította: ő egy Laborétól kapott „felkészítő iratból” tájékozódott, és az alapján állt ki a nyilvánosság elé, és számolt be a megfigyelési ügyben elrendelt büntetőeljárásról. Hozzátette: ha a bíróság szükségesnek érzi, bizonyítékként átadja ezt az irományt. Szilvásy György jogi képviselője kezdeményezte, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Laboré Sándort, vagy legalábbis használja fel a nyilatkozatát, amit az ellene is folyó másik személyiségi jogi perben tett. [Szilvásy...] Folytatás a 2. oldalon >
Szombati
magazinunk
tartalmából
MASZEK
Héctor Palacios Ruíz a rendszerváltás előtti Kubáról, az ellenzék mozgásteréről és a lábas fedőjéről
FEL DÁNIÁBA!
Hogyan lett Samu János, az egykori menekült a hawaii függetlenségi mozgalom élharcosa?
9 770133
10322
Hazatérő offshore-pénzek?
Erdei Tamás: Több milliárd forintnyi külföldre menekített vagyon áramolhatna vissza
Egyszeri adófizetés mellett legalizálná a magánszemélyek, cégek vagy offshore vállalkozások által külföldre kivitt vagyonokat Erdei Tamás. A bankszövetség elnöke szerint javaslata több milliárd eurős bevételt eredményezhetne a költségvetésnek, és ezzel legkésőbb 2013-ig kiválthatnák a kormány által bevezetett különadókat.
j Törők László
Erdei Tamás a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az áfa szabályainak módosításával teremtené meg annak a feltételeit, hogy az elmúlt években külföldre kivitt vagyonokat „megfelelő körül-
mények között” hazahozhassák a magyar gazdasági szereplők. A bankár lapunknak elmondta, kellőképpen vonzó, egyszeri közteher-fizetési kötelezettség mellett el lehetne érni, hogy a magyar költség-vetésbe több milliárd eurónyi külföldön „pihentetett” pénz áramol-
jon vissza. A Magyar Bankszövetség elnöke kifejtette, hogy a külföldre, tipikusan offshore cégeken keresztül kimenekített vagyonok legalizálása azért is érdeke lehet az érintetteknek, mert a. kint befektetett pénzekhez csak nagyon költségesen tudnak hozzáférni. Erdei Tamás német és olasz példák alapján javasolja, hogy a bankszövetség a kormánnyal közösen dolgozza ki a jogi feltételeit javaslata megvalósításának, amely tartalmazná azt is, hogy az adóhatóság utólag már ne
vizsgálhassa a hazahozott pénzek eredetét.
A bankár szerint ugyanis a kabinet közelmúltban meghozott, különböző szektorokat érintő, különadóra vonatkozó döntései csak rövid távon oldják meg a gazdaság belföldi forrásigényét, közép- és hosszú távon azonban romboló hatásúak. Közölte: a hosszabb távra kivetett különadók elriasztanák a külföldi befektetőket. Ügy vélte, az általa vázolt javaslat ezzel szemben kiválthatná a különadókat.
UD-ügy: Laboréra mutogat Szilvásy
A Laborc Sándortól kapott „felkészítő irattal” magyarázza Szilvásy György azokat az -utóbb teljesen valótlannak bizonyult - állításokat, amelyeket az UD Zrt. kapcsán tett, és amelyek miatt a cég beperelte őt.
B Puhái. Tamás___________
Változhat a jegybanki politika
Irányváltás előtt áll a magyarországi jegybanki politika, mert a kormány a parlamentre bízza a monetáris tanácsi tagok kinevezését. Ekképpen a grémiumban februárban kisebbségbe kerülhet a kamatemelést szorgalmazó Simor András jegybankelnök, a négy új tagot ugyanis a parlament fogja kinevezni.
Nagy Vaida Zsuzsa
Megnyílik a jegybanki politika megváltoztatása előtti út, ugyanis a kormány a parlamentre ruházza át a monetáris tanács tag-
jainak kinevezését. Simor Andrástól (képünkön), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől a tervezett törvénymódosítással elvennék a jogosultságát, hogy a februárban távozó négy jegybankár helyére ket-
tőt javasolhasson. Helyette a Rogán Antal által vezetett gazdasági bizottság nevezi ki a tanács új tagjait. Így a központi bank elnöke kisebbségbe kerülhet az általa irányított testületben. A monetáris tanács összetételének átalakítása utat nyit a Fidesz választási ígéretének teljesítéséhez, miszerint Orbán Viktor kormánya alapkamat-csökkentéssel járó politikát folytat majd. [Kamatvágő...] Folytatás a 13. oldalon >
Keveslik Matolcsy ajánlatát
J Bakonyi Apám_________________
A szakszervezetek keveslik Matolcsy György ajánlatát, amelynek lényege, hogy azon közalkalmazottaknak, akiknek jövőre csökkenne a nettó bére, az állam annyi pluszpénzt ad, amellyel az idei szintnek megfelelően kipótolja az
összeget. Ha a kormánnyal nem sikerül egyezségre jutni, december 4-én a Parlament közelében demonstrálnak a szakszervezetek. Azt mondják, abban reménykedtek, hogy a mostani kabinet kedvező ajánlatot tesz a közszférának.
Mindez azért visszás, mert az akciót szervező érdekvédők az el-
múlt nyolc évben érdemi nyomás-gyakorlás nélkül szemlélték a köz-szolgálat és az ott dolgozók kivérez-tetését. Ezek közé tartozik, hogy a 2002-es, átlagosan ötvenszázalékos béremelést követő nyolc évből négyben semmiféle illetményalapemelés nem történt, így a bérek reálértéke már tavaly visszazuhant a
2002-es szintre. Nem volt reakció a közszférát érintő, összesen közel százezer fős elbocsátásokra, és a közszolgák 13. havi bérének megszüntetése sem vezetett olyan szak-szervezeti ellenálláshoz, amely meghátrálásra késztette volna az előző kabinetet.
Részletek a 3. oldalon
Megint három évig jár a gyes
lg Mizsei Bernadett__________
Újra három évre hosszabbítja meg a kormány a gyes folyósításának időtartamát - ismertette a kabinet döntését Soltész Miklós tegnap. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár bejelentette, a gyermekgondozási segély (gyes) három évre való meghosszabbítása visszamenőleg is érvényes, tehát azokra is vonatkozik majd, akik most is gyesen vannak. (Számukra a jelenlegi szabályozás csak kétéves gyest enged meg). Emlékezetes, hogy a Bajnai Gordon vezette szocialista kormány a gazdasági válságra hivatkozva tavaly tavasszal döntött arról, hogy a 2010. április 30. után születő gyermekek esetében két évre csökkenjen a gyes időtartama.
Soltész Miklós elmondta azt is, hogy a jövőben az édesanyák munkába való visszatérésüket követően csak a négyórás részmunkaidő esetében jogosultak a juttatásra. A jelenleg érvényes jogszabály szerint az anyák a gyermek egyéves kora után a gyes igénybevétele mellett időkorlátozás nélkül dolgozhatnak. Nyitrai Imre helyettes államtitkár korábban úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, azért tartják szükségesnek kismértékben korlátozni a gyest igénybe vevő édesanyák munkavégzését, mert szerintük igazságtalan, hogy a támogatás annak is járjon, aki egész nap nincs a gyermekével.
A kormány arról is döntött, hogy a családok támogatásáról szóló törvény módosításával bevezeti az örökbefogadói gyes jogintézményét.
[Megint...]
Folytatás a 3. oldalon >

Januártól emelkednek a nyugdíjak
m Munkatársainktól_____________
Január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő tegnap. Az emelés nemcsak a normál öregségi nyugdíjra, de az özvegyi nyugdíjakra, az árvaellátásra és a baleseti járadékra is vonatkozik, több mint két és fél millió embert érintve. A 3,8 százalékon felül azok a nyugdíjasok, akik nem idén vonultak nyugdíjba, hanem korábban, 0,6 százalékos pluszemelésben is részesülnek majd, azaz esetükben 4,4 százalékos lesz a növekedés 2011. január 1-jétől.
A kormány elkészült a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat érintő jogszabályok tervezetével is, ezeket ma terjesztik be a parlamentnek. A Ház várhatóan december 13-án szavaz az indítványokról, amelyek egyebek mellett
A Stabilitás Pénztárszövetség petícióval fordul az Európai Parlamenthez
F0TÖ: NAGY BÉLA
rögzítik, hogy ha egy pénztártag befizetéseit a magánnyugdíjkassza veszteséggel kezelte, akkor a büdzsé megtéríti a hiányt, persze csak azoknak, akik január 31-ig átviszik megtakarításaikat az állami nyugdíjrendszerbe. Akiknek viszont többlet mutatkozik a számlájukon, adómentesen felvehetik a többletet, vagy átutalhatják az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági számlájukra. Az eddig nyugdíjjárulékként ismert közteher nyugdíjadóvá alakul, és ezt azoknak is fizetniük kell, akik nem hagyják el a kötelező magánszámlákat az állami alap kedvéért.
Az MSZP Alkotmánybírósághoz fordul, népszavazást kezdeményez és pertársaságot alapít, a pénztárak érdekvédelmi szervezete pedig uniós beavatkozást követel, tiltakozásul a kormány terve ellen.
Továbbiak a 3. oldalon