﻿lgaTgRtó-fószerkcsztő: Liszkay Gábor Főszerkesztő-helyettesek: D. Horváth GAbor, Csermely Péter, Szerető Szabolcs • Lapszerkesztők: Néző LAszlö, Villanyi Karoly • Szerkesztőség és ki adó: 1089 Budapest, Üllői út 102. • Telefon: (I) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (I) 215-3197. Levél-din: 1450 Bp. 9, PL 74 ■ Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelős kiadd: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kli. ügyvezető igazgatója Lapigazgató: Lovas Iván ■ Terjesztési igazgató: Csóry György - A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. Ügyfélszolgálat: (I) 413-1547, (1) 322-8306;
Hirdetés: (1) 216-8817, 216-8818, 216-8819, fax: (1) 342-6132 (Apróhirdetés-felvétel: (1) 342-6164,322-2448,1075 Bp., Wesselényi u. 8.) ■ On-line hirdetésfelvétel: hirdetes@mahirpress.hu • Telelőn: (1) 216-8817, fax: (1) 215-0245. Terjesztési ügyekben telefon: (1) 476-2176. Előfizetés-megrendelés éjjel-nappal: (1) 476-2198, e mail: terjesztes@magyarnemzet.hu. Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetéses terjesztés: MédiaLOG Zrt. Megrendelés: (06-80) 106-000, fax: (06-46) 815-800, (06-46) 506-681, e-mail: elofizetes@media-log.hu. Reklámadók fogadása: (06-80) 106-000, fax: (06-46)
815-800, (06-46) 506-681, e-mail: reklamacio@media-log.hu. Előfizetési díj egy hónapra 2660 forint, negyedévre: 7980 forint, fél évre 15 960 forint, egy évre 31 920 forint. Hétnapos előfizetési díj: egy hónapra 3170 forint, negyedévre: 9510 forint, fél évre 19 020 forint, egy évre 38 040 forint ■ Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. • Ügyvezető igazgató: Szammer István ■ Országos kiadás ISSN: 0237-3793 ■ Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X ■ Mai számunkat szerkesztette: Szényi Gábor és Szerető Szabolcs
Az Ige
■ Kristóf Attila
János evangéliumának bevezető sorai: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és az .Isten volt az Ige... Saz Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. ” Ezek sugalmazott gondolatok. Belőlük következik, hogy a niceai hitvallás Jézusról szólva kimondja: „És minden általa lett." Amikor a keresztény hívők szentáldozáskor és az úrvacsorán Jézus testét és vérét veszik magukhoz, az Igével élnek.
Nyilvánvaló számunkra, akik hiszünk, hogy Jézus születése, az Ige megtestesülése az emberiség történetének döntő fordulata. Hisszük, hogy a Megváltó emberként értünk született, értünk halt meg és értünk támadt fel, hogy Atyja házában helyet készítsen nekünk. Lássuk be: enélkül a Ilit nélkül létezésünknek semmi értelme.
Ezért az egyik legnagyobb keresztény ünnep a karácsony, amelynek misztériumához csak a húsvét fogható. És annyiban más, hogy nincs benne szenvedés, halál, csak a születés -minden születés - végtelen öröme. E születés és az Ige csodálatos földi útja, áldozata révén lettünk mi magunk is az Úr gyermekei, még akkor is, ha erre a dicsőségre méltatlanok vagyunk.
Senki sem tudja, csak az Atya, hogy Isten báránya a betlehemi jászolban mit tudott önmagáról, küldetéséről, és mi volt számára is - lassan feltáruló - titok, amikor megérkezett közénk. De tizenkét esztendős korában, amikor szülei, Jeruzsálemben, elveszítették, majd rátaláltak a templomban a tanítók között, anyja szelíd szemrehányására már a transzcendens tudás birtokában így válaszolt: „Nem tudjátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem. ”
z4z Atya dolgai pedig túl vannak időn és halálon, s nagyobbak minden létezőnél. Az Ige megtestesülése a Mindenség középpontjába állította az embert: a reménység jött el vele. De -általános emberi mértékkel mérve -meghasonlás is, ami nem egyéb, mint tagadás és szembefordulás azzal az elképesztő alapvetéssel, miszerint: „Szeressétek ellenségeiteket... "Jézus a szerzetet hirdette, de saját szavai szerint tüzet dobott a Földre. Ez a tűz ma is lobog, a „meghasonlás” ma is eleven. Karácsony napján azonban az égi fényességben mintha elhalványulnának a földi lángok. Mintha a remény és a szeretet valóban betöltené az emberek szívét, és vezérelné utunkat, amelynek célja nem lehet más, mint a Mindenhatóhoz közeledés, s az öröktől való és örökké tartó béke.
10350
770133
185059
A megúj ulás éve j ön
Mantegna: Királyok imádása
* Csermely PF.tf.r
Beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel
Miniszterelnök úr, önnek nyilvánvalóan más jellegű ez a karácsony, és a jövő évre is másfajta várakozással tekint, mint az elmúlt években. Magyarország mire számítson?
- Az advent és a karácsony nem engedik, hogy a politika eseménynaptára átminősítse őket, ezért ha esik, ha híj, ha győzünk, ha vesztünk, a karácsony mindig ugyanaz. Igaz, Magyarország előtt komoly feladatok állnak, nem lesz sem könnyű, sem egyszerű ezeknek megfelelni, sokat kell majd dolgoznunk, közösen, mindany-nyiunknak. Ez a karácsony és az év vége annyiban különbözhet sok előzőtől, hogy most már sokkal többen hisznek, hihetnek abban, hogy van értelme a helytállásuknak,
van jövőjük ebben az országban. Nem olyan jövő, amit el kell hárítani, amivel szemben védekezni kell, hanem olyan, amiben lehet élni, tervezni, gyarapodni. Persze még messze van, hogy azt mondhassuk, ez jó mulatság, férfimunka volt, ehhez még néhány karácsonynak el kell telnie, de ez az idő is el fog jönni.
- A legfrissebb politikai, közéleti esemény a most elfogadott médiatörvény, ami erős ellenállást váltott ki. A médiahatóság olyan területeket is maga alá gyűrt, amelyekhez eddig nem volt köze. Az internetes és a nyomtatott média is a médiahatóság felügyelete alá került, a hatóság erős jogosítványokat kapott, eddig sosem tapasztalt ellenőrzésijogkört, továbbá nagy összegű büntetéseket szabhat ki, ráadásul egy nem kellően egzakt szabályrendszer alapján. Miért volt erre szükség?
-	Ennek a médiatörvénynek egyetlen olyan passzusa sincs, amelyik ne lenne ott valamelyik uniós tagállam médiaszabályozásában. Ez egy európai médiatörvény.
-	Mégis, európai politikusok, testületek és újságok is erőteljesen bírálják.
-	Egy újszülöttnek minden vicc új. Jómagam azonban politikai veteránnak számítok. A mostani golyózápor és aknatűz meg sem közelíti a kilencvenes évek elejének médiatörvény-vitájában tapasztaltakat. Én még a Haraszti-Kulin-vitákon nőttem fel. Mi mindenkivel szívesen beszélgetünk a médiatörvény céljairól és konkrétumairól. De csak általános politikai epeöm-lést tapasztalok. Értelmes vita, konkrét kifogás nincs. Illetve ha mégis, csak olyanok, amik az Európai Unió más országainak médiatörvényeiben is létező megoldásokat érintenek. Ami pedig a törvény célját illeti:
ugyanaz a helyzet, mint az autóknál, amelyek egyre nagyobb teljesítményűek, és egyre gyorsabban száguldanak, úgyhogy először be kellett vezetni a biztonsági övét, aztán a légzsákot, gyermekülést, újfajta fékrendszereket. A médiatörvény nem a szólásszabadságról szól. Arról van szó, hogy az emberi méltóságot és a gyermekeink védelmét biztosítani kell. Minden európai ország ezt teszi, nem is szólva az Egyesült Államokról, ahol a fele sem történhetne meg a képernyőkön és az újságokban annak, mint ami nálunk folyamatosan megtörténik. A másik ok a média csődhelyzete volt. Lehet találgatni, hogy az új struktúra beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, de hogy jobb lesz, mint ami eddig volt, az bizonyos. Az előző építmény ugyanis összeomlott, pénzügyileg és szerkezetileg is.
[A megújulás...] Folytatás az 5. oldalon >
LXXIII. évfolyam, 350. szám
Budapesti kiadás • 2010. december 24., péntek
www.mno.hu
Ára: 145 forint Előfizetőknek: 105 forint
MA:	M
