﻿19 3 8 augutilut 25
szerkesztősig. Budapest vi, aradi u. io TELEFON: UA.4JS* KIADÓHIVATAL. BUDAPEST. VI., VILMOS CSÁSZÁR UT OS TELEFON IM-7J0*
1 . i V I o í y a m l . szám
ELOFIZF.Tf.SI ARA IEVRESO.—P,FRlEVREIt.-P NI'.UVEDEVRE 0.- P, I HÓNAPRA S.-P. ECVK3 SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL. VASÁRNAP » PII.L
VETHO SÁNDOR
A MAGYAR TÁRSADALOMHOZ
Írta: PETHŐ SÁNDOR
különösen rendhagyó időkben Megbénuláséval, hogy,^ miként, ritkán tud sikerre! versenyezni a tömegek nyers indulataira spekulál ó hu jtogntással. A cél-szerűségbe vetett hit egymogu nem képes megküzdeni a szenvedélyek ícllázitására sandító togiláclóval. amely az esztelen-ség mindenféle miazmájától megmérge/ett légkörbe akarja áthelyezni a politikai tevékeny-i^^Azönuralom, a fegyelem, vál-
■áf'< s idökbci^RMftílíMllll^UL
Ríni innak éppoly tevékenyét [so» il termékenyebb megmozdít l^^^xúnt az. indulatok szaL
Ncgycdfél hónapi kényszerpihenő némasága után ismét megjelenünk és megszólalunk a magyar nyilvánosság arcvonala előtt. Ncgycdfél hónappal ezelőtt Összeomlott alattunk az a szószék, amelyet tizennyolc esztendővel azelőtt a magyar közélet icgfuztcllcbb alakjai élükön u másorlik Andráss.v'al építettek a magyar gondolat el nem mviló evangéliumának hirdetésére. Tizennyolc küzdelmes és viszontagságos év krónikájának nem « legdicslclcnebb fejezete az n drámai, gyakran magányos harc. umclyot kfixélclpnk erkölcsi és szellemi; felfrissítéséért, u nemzeti társadalom belső meg-igiinilúíáért, a magyar nép szociális felszabadításáért s nemzetünk történelmi gondolatáért vívtunk, mi Idősebbek, évről-évre gyérölő sorainkkal s az utánunk következő fiatalabb nemzedék, hogy kitöltse azokat a hézagokat, amelyeket a halál kuszája vágott harci rendjeinkből \iz a szószék, amelyhez annyi gondnak, hémnlnuk, őrömnek. idegfeszültségnek, agytörő-delemnek. szivszorongásnak. ogvkor boldogabb fiatalságnak, majd érettebb férfínságnak emléke. élménye, büszke reménye és r.s;tlódá»:i kölött engenu’t és legjobb bujlársnimnl. hirtelen rgv tilnkzulos földrengés érintésére omlott össze aluliunk. De csuk a dohogó tűni cl, a kajj tedrw. A közönségünkkel vaW érintkezés megszokott és sz<y-t<-ti instruincnlális készségMJ váltunk el. de nem foszthatott meg bennünket senki és semmiféle hatalom, hogv a helynek, de nem u helyzetnek változása melleit Is » kötnlceségteljesifés nek iigvamizon nyugodt és derült öntudatával folytassuk most megszakított munkánkat, mint nminó bittel és kötelességgel tették azt valamikor azok a prédi-1 ■ rok és professzorok, akiket '-•■•idom elűzött Ősi
tulajdon lelkiismeretűnk, tehetségünk és meggyőződésünk. Azt tartom, hogy azokban a zord, válságos s nem csekély veszélyekkel járó időkben, mint nmi-nőket élünk, semmire sincs égctöl»ktt<«L.,l0fiVobb szüksége ennekyiiliMRÉm^megha Iszolt. megMart, etgyWSIIwili^ társa®lomnak, mint a fiiggüP Icnjllk(ismeret bátor és báto-^tó®nngjárü, amely nem retten a
IQWunhJrocm lor;i k flti nm^mf térségeken téboly™ nm^PPfíein liagyja magát tul-üvölfcni egy Irroeionális lelki számum morajlásától s amely nem fut életbiztosításért vala-l mely divatos szekta fönökébejgj n maga vakrémületében. lábon vagyunk ugyan Perenc szavaként a közhá hatalmával, s tud lük. boj ságos időben oly erő um vagy elsodor vagv Mfp éppeu Deák Ve.reiuúMfa azt is. hogy a közbMgulut Is van cgv nayjMó) bo s ez az önl<lkiíjj®ictnny Lehet. söűM&sr.en hogv az úljdpno* fej a kö/rénj^ ezer mi fiazln^fl
vagyunk rendülve a feladat nagyságától a erőink fogyatékosságétól. De hu Isten reánk tette ezt a terhet, nem bújhatunk ki alóla, még ha össze is kellene roskadnunk hordozása ulatt. Magason tartjuk a szövét-neket, ameddig át nem adhatjuk azt mélább iv.i.déjcók ke-
[O'odft^rlIÉBpi hallgatás most nem mért szólalunk hogy irásMkkal vagy halt-l uuL l al Mun adjuk a ma4 W sjMkórdéscil. Neidj féxWlme és indoka létünk! hu mmnénk uz ugyneM cé(dpi vagv nehéz kcrM-\vMsak j zért. mert uj®-Mnhen való állósfoamús Iti n lazagyeplőjü Mhu-H* némi kockázatot Ment. élünk olyan \dÖkct.mimi'l
Monyában. Magunkat árulnák' m, ha megtagadnánk faji és nemzeti géniuszunk íratlan törvényét. Magunkat aljasitanók le és iáját magunk adnók magunkat ellenségeink kezébe, ha engednénk megfoMtatni magunkat • tradir.Idnalizmusnak azoktól az erkölcsi fegyvereitől, amelyeknek a magyarság alkotmányos és független államiságának megmaradását Köszönheti. Tisztában kell lennünk azzal, hogy barátaink előtt Is csak az erős egyéniségű népnek van súlya és tekintélye. Azok a nemzetik is, amelyekhez az érdekközösség szálúi főznek, kell hogy megbecsüljék azokat a politikai életformákat, amelyeket a magyarság épitelt ki európai létében. saját egyéniségének ront-hatatlan sáncai gyanánt. Az antik Róma fa uz idegen Istenek vámmentes behozatalába pusztult el, amikor Jupiter Stator helyett a keleti kultuszok idegen bálványait hurcolták a Cupito• Unni csarnokába. Szeretnek, ha külföldi barátaink és érdek-társaink megértenék és méltányolnák a szabad intézmények melleit vnfá kitartásunk indokoltságát és hősiességét, sőt talán. mnurinci nyelven szólva: hősi tébolyát, uniiben különben egyek vagyunk a világ régi és fejlett politikai műveltségű népeinek nagy többségével.
Annak az Európának hangja fagyunk, amely befogadóit bennünket és elfogadta áldozatainkat, hogy elismerje értük polgár- és élefjogunknt és senki mással nem pótolható szerepünket és hivntúsgoudolDlunkat a Dunanicdcncélicn. Annak az Európának viszhangja vagyunk, -*mJőI kaptuk u keresztet, ^ jjyözédél-
lagvur közélet elindult, suli orvosi beavatkozást jelent iordalnfunk struktúrájába. A télhez pedig neth * gyülGlct-jakkö^térae' és indúlát-étmlmiki^íze kell. hanem cg agy é^WÍUygJv. A haza in ride* •hogy
megengi
iTak uZt h fényűzést!
egyéni kényelmünk v.ig! Icnciiilis érdekünk m hallgassunk.	fl
Sem fogunk le hát a zsidó kér (lés elöl sem. nézve se lehet álláspontunkra és magatartásunkra más parancsoló tekintet, mint a faj-magyarság megdönt heteden f elsőbbséginek szervese és intézményes megalapozása, amely arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy a gazdasági, társadalmi és szellemi közélet minden stratégiai pontja az államnép elidcyrniüüfgflcn tulajdon jogát ulknMR)^l^ah*i.ur-dómnak \aim\k, hog^^tr.'jcc-madár inódvn, fojünkeP#||ba dugva, minőit lelnganjiMl vagy clItoIlRo^liyc. ami n kiasz-szikiin lilicrniiznRBMaitrendsze-róbc ütközik, még nmMttmlÉt képtelenségnek tartjuk, bogii ennek az egyetlenegy kérdésnek baziliszkusz-szeme Igózze vagy igázza te egész nemzedékek szemlélőiét, eszmélkcdését és akclóképosségét. Mert tudjuk meg. hogy nemcsak a zsidó Imperializmus fenyegeti a magyar ság létérdekeit.
Tisztában vagyunk vele, hogy egy nemzetet gyakran saját ••-•Ancl	cllon Is kell
pgzisz-
tócsúra
törvényei bizony ifit lehet tűrni
hány fcjrefai értei összclévesuz^flkncsn: magyar géninek ihlet forrásával. Ncnflchvl hogy akkor dfllsé trianoni MagvarBszú harnkját, omiktM vil nagy nemzetekm főj erőfeszítésekéi «czt' műk totális fokBásái halálhnrcru jBó esélyeinek mqMkvitásn Mjóból.
Nem hirdtmnk l<mt föld-forradalmaimé ml AjMtség és a •ir'"inrA|ri;isáró bűn* WKÉMnjuk ajMhrcl ellen. De minden idaMmtinkban érezzük an<uM0M*,tnús7cr lebontaná-WÜ^obább már cl nem odázható szükségességét, egyrészt u társadalmi egyensúly liolyrcólls-tásn érdekében, másrészt azért, hogy a nemzet történelmi gondolata többé ne csak az „úri noinjtet" életérzése legyen, hanem végro-valohára a szegények kenyerévé is váljon. Ahogy a dilnvinm után eltűntek e földtani korszak hatalmas szörnyetegei, úgy a szociális kiegyenlítődés ős igazságszolgáltatás kísérletének korában kopott rög* •'"övnek látjuk a feudális, vagy fc"n*liili*nwi* szlgo-
fooyos, iség és Jrti sok-sok írnak hJmy/ntt a ini i, vilúuÉF és férfias T vox IwÉnna jn. A lioz-Írkc:ö Mvelck tömege hitet, bizalmat lutásJÉ^ira-ztcüt reánk. *v Mgaswhh kötelesség-■/.Ml elegei, amikor le-Mi uj kezdés erföcszité-Kló keserveit és nehéz-K»gYÖzvc n minden harctól irtózó emberi kényelemszeretetet s szakítva a mól lósággal párosult viSszavonulásnuk cicerói örömével, újból tollat rugndunk. Un csak egyéni érdekeink lebegtek volna szemeink előtt, ml se lett volna könnyebb és előnyösebb reánk nézve, mint elfogadva egy befejezett ténynek reánk kényszerűen némaságát, biztonságát és nyugalmát: mi in elhúzódunk a magánélet elkerülve »i dulako-t»l « nyílt-
vfolyam, 23l
auS»vtUtj'31\