﻿UC #6?-
Polgári napilap
LXXVI. évfolyam, 350. szám
Budapesti kiadás • 2013. december 24., kedd
www.magyarnemzet.hu
Ára: 145 forint
Előfizetőknek: 105 forint
MA:	MŰSOR
Igazaid főszerkesztő: Liszkay Gábor Főszerkesztő helyettesek: D. Horváth Gábor, Csermely Péter, Szerető Szabolcs Lapszerkesztő: Báli ai Arin.a, Tábori Gabriella, ViuAnyi KAroh ■ Szerkesztőség és kiadd: 1089 Budapest, Üllői üt 102. • Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1450 Bp. 9, Pf. 74 ■ Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ■ Felelős kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója ■ Kiaddigazgató: Lőczi János • A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. ÜGYFÉL-SZOLGALAT: (1)413-1547, (1) 322-8306; Hirdetés: (1) 216-8817,216-8818,216-8819, fax: (1)215-0245 -
Apróhirdetés-felvétel: (I) 342-6164, 322-2448, fax: (1) 342-6132, 1075 Bp., Wesselényi u. 8. ji latos reklamációk fogadása: a 06-80/444-444 számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen. Előfizetési díj hirdetes@hirtv.net Online hirdetésfelvétel: mediatitkarsag@hirtv.net ■ Terjesztési ügyekben telefon: (1) M egy hónapra 2660 forint, negyedévre: 7980 forint, fél évre 15 960 forint, egy évre 31 920 forint Hétnapos 476-2176. Előfizetés-megrendelés éjjel-nappal: (1) 476-2198, email:terjesztes@magyarnemzet.hu. ■ Tér- jf előfizetési díj: egy hónapra 3170 forint, negyedévre: 9510 forint, fél évre 19 020 forint, egy évre 38 040 fo-jeszti a Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet ■ | rint • Nyomtatás: LAPCOM Lapkiadó és Nyomdaipari Zrt., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. • Ügyvezető Postacím: 1900 Budapest ■ Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint $ igazgató: Pallagi Ferenc ■ Országos kiadás ISSN: 0237-3793 • Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X megrendelhető e-mailen: hirlapelofizetes@posla.hu és telefonon: 06-80/444-444 ■ Kézbesítéssel kapcso- I Mai számunkat szerkesztette: Szényi Gábor és Szerető Szabolcs
Nemcsak, hanem...
Karácsonyi beszélgetés Ternyák Csaba egri érsekkel
Jan Gossaert Királyok imádása (1500-1515) - részlet
Államalapító szent királyunk, I. István hívta életre, a századok során a legnagyobb magyarországi egyházmegyeként tartották nyilván. Püspökei és érsekei közt vértanúk, krónikások, tudósok, törvényhozók és mecénások is voltak; az Egri Főegyházmegye 81. főpapja, a hatvanesztendős Ternyák Csaba a 2013-as advent utolsó óráiban a harminckilenc iskolájukban tanuló tizenhatezer gyermekről is megemlékezik.
1 Lőcsei Gabrielu________________________
Az egri várat minden magyar ember ismeri, vagy ha nem, feltett szándéka, hogy megismerje. A város székesegyházát jóval kevesebben. Arról viszont kevés honfitársunknak van tudomása, hogy a török időkig e kettő, a vár és a templom szervezetileg, de lokálisan is összetartozott: az egri vitézek keresztény hitüket is védték a pogány hadakkal szemben, nem „csak” a hazájukat. Eger városában számon tartják még e kettős kötelezettséget?
- Az a székesegyház, az egri bazilika, amely ma a város szívében áll, mindössze száznyolcvan éves. A Szent István király által - valószínűleg 1004-ben - alapított Egri Főegyházmegye viszont több mint ezeréves, első székesegyháza is közel egyidős vele. Elődeink az egri várban építették föl a püspöki palotát és a székesegyházat, a két nevezetes épület maradványai ma is láthatók. A palota ma múzeum, a székesegyházat, ha nagyon akarnánk, akár újjá is lehetne építeni. Egyes országokban nem adják át végleg a pusztulásnak azokat az értékeket, amelyeket egyszer leromboltak. Sőt, még az is előfordul, hogy a régi rajzok, leírások alapján teljesen helyreállítják. Hatalmas
székesegyház állhatott az egri vár közepén, a magasba emelkedő toronnyal; elődöm vezette be azt a gyakorlatot, hogy augusztus 20-án az egri vár falai között, a régi székes-egyház romjain ünnepi szentmisét mutatunk be, majd megáldjuk az új kenyeret.
-	Miként a vár és a templom, a haza és a hit védelme a későbbi időkben is összefonódott az egriek életében?
-	Ékesen tanúskodik erről, össze is foglalja az itt élőknek ezt az élményét az a felirat, amely az érseki palota homlokzatán olvasható: Ezen a helyen nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot! Ez a mondat 1848-ban a püspöki palota erkélyéről hangzott el. Hosszan sorolhatnánk azokat az egri püspököket, akik sokat tettek az országért is, nem „csak” egyházmegyéjükért. Az egyház és az állam szétválasztása újabb idők találmánya, az Isten szolgálata és az ember, a haza szolgálata a századok során
természetes módon, egymással összefonódva, egymást segítve nyilvánult meg. Néhány éve Pápai Lajos győri püspökkel Margat várában jártam, ahol a szíriai polgárháború előtt a Pázmány-egyetem magyar kutatói végezték a lovagvár feltárását. Tudós vezetőnk mesélte, hogy az egyik keresztes hadjárathoz csatlakozó 11. András idejében is a győri és az egri püspök egy időben tartózkodott e térségben, akkor a magyar uralkodó adományát vitték a jo-hannita lovagok számára. Sajnos a törökök előtfi időkről nincs sok eredeti okmányunk, szinte minden elveszett. A vár visz-szavétele utáni századokról viszont nagyon jól dokumentálható, hogy elődeim mi mindent tettek az ország felemelkedéséért.
- Az azonban hézagoson dokumentálva is tudható, hogy a XII., XIII., XIV. és XV. századi egri főpapok külföldön képzett, felkészült emberek voltak szinte valameny-
nyien. Az egyik Párizsban tanult, a másik híres itáliai egyetemeken...
- Egészen 1635-ig nem is volt lehetőségük arra, hogy Magyarországon magasabb fokú képzésben részesüljenek, Pázmány Péter ekkor alapította meg Nagyszombatban az első magyar egyetemet. Több elődöm is tervezte Egerben egyetem alapítását, hogy a nagy kiterjedésű Kelet-Ma-gyarországon is legyen olyan intézmény, amelyik az ország szellemi felemelkedését szolgálja. Végül a Rómában végzett Eszter-házy Károly püspöknek volt egy nagyszerű kezdeményezése. Nem várt a bécsi udvar engedélyére, hanem - részben a saját pénzén, részben egyházmegyei forrásokból -felépítette a líceumot. Olyan könyvtárat is létesített benne, amelynek az állományát igen körültekintően, külföldi szakemberek segítségével válogatta össze a tervezett négy fakultás, a teológia, a jog, az orvostudomány és a természettudományok számára. Ez az értékes gyűjtemény ma is megvan, a líceum épületében látogatható, a Főegyházmegyei Könyvtárban. A szintén a líceumban működő, Eszterházy püspök nevét viselő, igen jó színvonalú főiskolára büszkék lehetünk, de klasszikus értelemben vett egyeteme mind a mai napig nincs Egernek.
[Nemcsak,...] Folytatás az 5. oldalon >
Remény, irgalom
MKristúf Attila__________________
Gondoljunk most arra a mondatra, amelyet a niceai hitvallás sarkalatos pontjának tekinthetünk: „Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban... aki az Atyától születeti az idő kezdete előtt... az Atyával egylényegü és minden általa lett. " Az idő kezdete előtt csak Isten létezett. A Teremtés csak isteni gondolat volt, s az isteni szerétéiből következett, hogy megszülte a fiút, s vele együtt mindent, ami „általa lett”.
A Teremtő az embert helyezte a Teremtés középpontjába Jézus által, s még inkább annak földi születésével, s amikor emberré lett, mintegy bizonyságot nyert az is, hogy mi valamennyien megtestesülésünk pillanatában és pillanatától kezdve, s annak befejeztével egyenlők vagyunk. A jót, amit teszünk, magunkért tesszük, a rosszat magunk ellen.
Karácsonykor a múló idő és az időtlenség, ember- és Istengyermek együtt van jelen, s ő az, aki kereszthalálával elveszi a világ bűneit, és feltámadásával megsemmisíti a halált.
Földi születésének napján, karácsonykor ezt ünnepelnünk, szeretnünk és örülnünk kell, nem alámerülni a szenvedésben, az elmúláson tűnődve, hanem felemelnünk lelkünket a reményhez. A szenvedőkre, a szegényekre, a betegekre, az elesettekre, a megvetet-tekre úgy kell gondolnunk, hogy egyenlők velünk. Nem a fájdalom tesz egyenlővé, hanem a remény, a kegyelem, a megváltás, amit Jézus hozott el nekünk. Általa érthetjük meg, hogy a teljes szeretet, amit hirdetett: Isten országa, a pokol pedig a magány. A Szent Család magányt tagadó égi öröme szétáradt a világban. S mindannyiunk öröme lett, így közelítve a földit az égihez.
Gondoljunk talán most bele: ha az emberiség fejlődése Jézus útját követte volna, több lenne a földi öröm, és kevesebb a szenvedés. A remény megsokasodna, a halál meghunyászkodna, s az élet kiszabott időnkön túl is értelmet nyerne. Mivel a most született, az emberek közül elsőnek, feltámadott.
Karácsony megelőlegezi számunkra, az egyenlő teremtmények számára az örök életet s a szeretteinkkel való örök találkozást. De ő, aki „úgy tanított, mint akinek hatalma van”, arra is figyelmeztetett bennünket: „Ne a földön. .. hanem az égben gyűjtsetek kincseket, ahol a kincsed, ott a szíved is. ”