BORZ MIKLÓS (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Miután a miniszter urak nincsenek jelen, tisztelt Államtitkár Úr! A II. világháború közel félmillió hadirokkantja közül hozzávetőleg 150 ezer rokkant még életben van. Az állampárt és kormánya 1966-ban és 1967-ben olyan rendelkezéseket hozott, amelyek a világháborús rokkantakat diszkriminatíven kezelik, és hátrányos megkülönböztetésben részesítik. Mivel a hadirokkantak ügyeinek az intézése a Honvédelmi és a Népjóléti Minisztérium hatáskörébe tartozik, interpellációt nyújtok be a honvédelmi és a népjóléti miniszter urakhoz. Kérem miniszter urakat, szíveskedjenek a mellékelt, nekem címzett négy gépelt oldalas levélben felsorolt konkrét adatok figyelembevételével a II. világháborús hadirokkantakat sújtó hátrányos megkülönböztetések - nevezetesen a 28/1966. XII. 18-án megjelent kormányrendelet 1. § c) pont, 5. § (1) bekezdés és a 6. §, valamint a 21/1977. sz. egészségügyi miniszteri utasítás, ez megjelent az Egészségügyi Közlöny 1967. augusztusi rendkívüli számában, és olvasható a 12. oldalon - megszüntetéséről, illetve a megfelelő módosításáról intézkedni. Különösen diszkriminatív és felháborító a 28/1966. sz. kormányrendelet, amely az ún. nemzetgondozási díj címén folyósított járadékok és a világháborús rokkantaknak folyósított járadékok között felháborító különbségeket tesz. Itt most részletezni fogom ezeket a különbségeket. 1. A nemzetgondozási díjjal kapcsolatos rendeletet ismertetem, a 28/1966. sz. kormányrendeletet. Azt illeti meg a nemzetgondozási díj, aki - és itt figyeljenek - az 1956. évi ellenforradalom elleni harc rokkantja, özvegye vagy árvája. Ennek összege az akkori rendelet szerint és a rendelet évében 66-tól 100%-ig terjedő rokkantság esetén 1400 forint. Az özvegyi járulék díjtétele 1000 forint. Az árvaellátási díj díjtétele 500 forint. Na most, a kormányrendelet szerint ezen összegek keresettől, jövedelemtől és nyugdíjtól függetlenül folyósítandók. Ezzel szemben, kérem, a hadirokkantak járadéka a rendelet szerint a következőképpen módosul. 100%-os hadirokkant járadéka 450 forint; 75%-os hadirokkant járadéka 300 forint; a 65%-os hadirokkant járadéka 250 forint; a hadiözvegy járadéka pedig 150 forint. Na most, a záradék, ami teljesen ütközik és ellentétes a nemzetgondozottakkal szembeni törvény záradékával, a következőképpen hangzik. Ezen óriási eltéréseket a rendelet záradéka tetézi azzal, hogy mindezen összegek csak akkor folyósíthatók, ha a járadékos havi keresete nem éri el az 500 forintot. Ezen összegek az 1966. évi viszonyoknak megfelelően lettek megállapítva. ELNÖK: (Vörös Vince) ELNÖK: (Vörös Vince) Kérem képviselőtársam, sűrítse mondanivalóját, mert még sokan vannak vissza. BORZ MIKLÓS (FKgP) BORZ MIKLÓS (FKgP) Nyilvánvalóan azóta a pénz értékcsökkenésével változtak, de az arányok és az alapelvek még ma is érvényben vannak. Itt a legfelháborítóbb az, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc elnyomóit jutalmazzák, míg a második világháború rokkantjait szinte büntetik, és hátrányos megkülönböztetésben részesítik. Hogy ezen rendeletek szelleme még mennyire élő, mellékeltem az interpellációmhoz a Magyar Hadirokkantak Szövetsége XII. kerületi szervezete két 100%-os rokkant tagjának a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz 1990. november 30-i keltezésű levelének másolatát, melyben sérelmezik, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem folyósította számukra a 2400 forint egyszeri nyugdíjkiegészítést, mert a nyugdíjuk és a kapott rokkantjáradékuk összege meghaladta a 13 800 forintot, amit a törvény határozott meg. Kérem miniszter urakat, illetve államtitkár urakat, hogy az interpellációmban felvetett problémákat szíveskedjenek megvizsgálni és az ügyben hozott intézkedéseikről a Parlament előtt beszámolni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)