IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Gondolom, hogy belügyminiszter úr ezzel a kérdéssel teljesen tisztában van, és megfelelő választ tud nekem adni. A kérdés igazából már nem az, hogy szerepelt-e a határmenti találkozón a Bács Épszer és az Üllői úti építkezés, hiszen ezt Tóth államtitkár úr már elismerte. Az igazi kérdés az, hogy a gazdaság szereplőinek összefonódása a politika szereplőivel sérti-e az igazságosság kritériumait, és veszélyt jelent-e hazánk érdekeire. Az Agrobank-botrány is rávilágított arra, hogy a kalandortőke - legyen az külföldi vagy belföldi - gátlástalanul felhasznál minden eszközt a jogtalan előnyszerzésre. Szerencsére jelen esetben egy ilyen tipikus kalandortőke- akciót - melyre ma a független magyar bíróság a korábban már megalapozott jogos, jogerős ítéletet kimondta - a szakmai hozzá nem értés is segített meghiúsítani. De ha dr. Petrovai László - az 1990 előtti időszak építésügyi miniszterhelyettese - és fia tervezőirodája nem követ el olyan dilettáns lépéseket, mint például hogy engedély nélkül kezd el építtetni, és a meglévő részletes rendezési terveket nem hágja át, akkor a Farkas International által produkált csalárd csődkísérlet sikerül, és kereket oldanak 300 millió forinttal. Milyen védekezési lehetőség van ma az ilyen akciókkal szemben? Eljárunk-e a nemzetközi szerződéseink megkötésekor az ilyen ügyek jogi hátterének a kidolgozásában? Működik-e megfelelő beruházásvédelem? Belföldön is felkészültünk-e az ilyen és hasonló akciók kivédésére? Ha rendben állnánk ezeken a területeken, akkor nem kellene olajgate-ről beszélni, nem kellene Alföld Fűszért és Bács Épszer-esetekről szólni, nem kellene most a már eddig meglévő 85 millió forintos kárról beszélni ezen ügy kapcsán, ha a jogorvoslati pályák, a szankcionálások elérnék a kor követelményét. Várom miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.)