RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 1995 szeptember hónapjában kivételes és sürgős eljárásban terjesztette a parlament elé a közraktározásról szóló törvényjavaslatot. A kivételes eljárásban tárgyalandó törvényjavaslatot a parlament a gazdasági bizottság hatáskörébe utalta. A gazdasági bizottság tárgyalta, de a határidő lejártáig - amely a kivételes eljárásban tárgyalandó törvényekre vonatkozik -, nevezetesen október 10-ig nem fejezte be, és a mai napig, mintegy öt hónapja nem terjesztette újra a parlament elé. Ezt nevezik - ha jól tudom, igen tisztelt államtitkár úr - mulasztásos házszabálysértésnek. A törvényre igen nagy szükség van, mert fennáll annak a veszélye, hogy az aratásra sem készül el a közraktározási törvény, és ennek kiszámíthatatlan következménye lehet. Lásd az 1995. évi búzatermés elhelyezését! A késlekedést vélhetően az okozza, hogy a kormány előterjesztéséhez néhány parlamenti képviselő egy teljes törvénymódosító csomagot terjesztett be, amelyről a gazdasági bizottság nem tudta eldönteni, hogy módosító vagy új törvényjavaslatnak értelmezze. Az új törvény megszületése a piaci szereplők biztonságának növelése miatt lett volna halaszthatatlan. A termelőknek nem kellene rögtön a betakarítás után nyomott áron értékesíteni árujukat, s könnyebben jutnának hitelhez, mivel a bankok számára a zálogjog megfelelő garanciát jelenthetne. A törvény a jelek szerint késik, és elképzelhető, hogy az aratás idejére sem fogadja el a parlament. Kérem ezért államtitkár urat, hogy válaszoljon: Ki vagy mi gátolta meg, hogy a gazdasági bizottság a törvényt - a határidő lejárta után majd fél évvel - újból a parlament elé terjessze. Kérem miniszter úr vagy államtitkár úr válaszát.