ZSIGMOND ATTILA (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Civil szervezetek nélkül nincs demokrácia, sem ünnepi, sem hétköznapi demokráciája, és nincs polgárság sem. Évente egy jobb sorsra érdemes parlamenti bizottság a költségvetésben meghatározott összeget elosztja a civil szervezeteknek. Ez a pénz mindig kevés, hiszen a megalapozott igény évről évre sokszorosa az eloszthatónak. Az 1997-es költségvetési javaslatban a kormány felére csökkentette a civil szervezetek amúgy is szerény támogatását. Arra a kérdésre pedig, hogy miért tette ezt, a Pénzügyminisztérium hivatalos válasza az volt, hogy a támogatás másik fele a személyi jövedelemadó szabad rendelkezésű 1 százaléka lesz. Ezt hívják a kutya vacsorájának. Magam ezt az 1 százalékot többletforrásnak reméltem, például a civil szervezetek számára is. Arra viszont a legrosszabb álmaimban sem gondoltam, hogy az 1 százalék lesz a költségvetési elvonások és csökkentések hivatkozási alapja. Ám két nappal a személyi jövedelemadó módosítása és parlamenti elfogadása után a kormány úgy döntött, hogy az adózók 1997 helyett 1998-ban dönthetnek majd csak arról, hogy adójuk 1 százalékával kiket és mit támogatnak. Ügyes, mondhatnánk, de ez itt inkább az "itt a piros, hol a piros" kategóriája. Kérdezem tehát, ha mindezt komolyan gondolták, akkor mivel indokolják most a civil szervezetek támogatásának felére csökkentését, és hol a másik fele a támogatásnak? Komolyan vehető-e az a kormány, amelyik az általa beterjesztett és múlt kedden az Országgyűlésben elfogadott jövedelemadó-törvényt ugyanazon a héten csütörtökön meg akarja változtatni? Várom válaszát. (Taps a jobb oldali padsorokban.)