CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Államtitkár Asszony! A Magyar Energia Hivatal hatásköre saját meghatározásában is egyebek között a villamosenergia-szolgáltatás szabályozására és e tevékenységet folytató társaságok felügyeletére terjed ki. Tevékenységével biztosítja a költségek csökkentésére irányuló kényszert. A hivatal köztisztviselőihez méltó feladatok ezek. Mindebből annak kellene következnie, hogy a MEH munkatársai nem vesznek részt az általuk szabályozott társaságok vezető testületeiben. Ezzel szemben a MEH főigazgatója, igazgatói és vezető munkatársai szinte megszállták a villamosenergia-ipari társaságok felügyelőbizottságait. Egy kivételével valamennyiben jelen vannak, többen - köztük a főigazgató - kettőben is, tudomásunk szerint. Köztudomású, hogy a felügyelőbizottságnak a tulajdonosi érdekeket kell képviselnie. E kiváló szakemberek köztisztviselőként az országos közérdeket, az állam érdekeit, felügyelőbizottsági tagokként a privatizált társaságok külföldi magántulajdonosainak érdekeit képviselik - a közérdeket állami fizetésért, a külföldi magánérdeket tiszteletdíjért; nem tudjuk, hogy melyik a kifizetődőbb. Azt azonban ma már tudjuk, hogy melyik érdeket sikerült a januári áremeléseknél jobban érvényesíteni. Ezek a számok ugyanis a megjelent rendeletből megismerhetők. A privatizált áramszolgáltatók 41 százalékos, a privatizált erőművek 27 százalékos, a hazai állami tulajdonban maradt erőművek 3 százalékos áremelésben részesültek. (13.40) Az állami tulajdonú paksi atomerőműben csökkentették a villamos energia termelői árát. Ezeken a problémákon alapulva kérdéseink: Jól van-e ez így? Hogyan tudják e köztisztviselő felügyelőbizottsági tagok... (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.)... a két ellentétes érdeket egyaránt képviselni? Valamint nem összeférhetetlenek-e ezek az érdekérvényesítő szerepek? Várom államtitkár asszony válaszát.