DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt úgy véli, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a komparatív előnyök figyelembevétel a magyar gazdaság motorja és húzóágazata lehet, ha önök megteszik mindazt, amire már több ízben felkértük önöket. Úgy hiszem, egyet fog velem érteni miniszter úr abban a tényben, hogy a magyar mezőgazdaság a lakossági ellátáson felül biztosította az export 30-35 százalékát. Vidéken él a lakosság 80 százaléka, és azt hiszem, túlzás nélkül állítható, hogy ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz. A nyolcvanas évekhez viszonyítva a mezőgazdasági össztermelés mintegy 40 százalékkal csökkent, ebből fakadóan mindent el kellene követni annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés növekedjék. Az agrárágazatban a beruházások azonban a nemzetgazdasági szinthez képest elképesztően alacsonyak, mintegy 2,2 százalékot tesznek ki. Ez egy tarthatatlan állapot! Az agrártámogatásokat illetően az az átlagos véleménye a lakosságnak, hogy csak a nagyvállalkozókat segítik, a szövetkezeti tag által nyújtott kölcsön (Sic!) után vehető csak igénybe kamattámogatás, a magángazdáknak erre nincs lehetőségük. A tenyészállatok után járó támogatás tehénállománynál legalább 30, kocaállománynál 10, anyajuhnál pedig 100 egyed. Kérdezem: mit csináljon, akinek két vagy három tehene van mindösszesen? Úgy gondolom, ezért jogos a kérdés: hogyan akarja átalakítani miniszter úr az agrártámogatási rendszert? Minek alapján kívánja eldönteni, hogy mit és hogyan kíván támogatni, amikor még mindig nincs agrárprogram? Végül kérdezem: megint rögtönzésekre készülnek-e, hogy aztán majd azokat javítgatni lehessen, mint eddig tették mindig? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)