TÓTH ISTVÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A közoktatásról szóló 1993. évi törvény előírta, hogy országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzéket kell készíteni. A művelődési és közoktatási miniszter 6/1994. MKM rendelete az eljárási kérdéseket és a listára történő felvétel szigorú szabályait rendezte. Ezt követően közel háromezer pedagógus - óvónő, általános iskolai tanár, egyetemi oktató, kutató - adta be pályázatát. A Művelődési Közlönyben nyilvánosságra hozott bírálóbizottság a törvénynek megfelelően szakmai hitelességükkel bírálta el a pályázatokat. Ezt követően a minisztérium a rendeletnek megfelelően köteles lett volna nyilvánosságra hozni a szakértői jegyzéket. Az elmúlt időszakban sokszor emlegetett demokrácia és átláthatóság sérül azzal, hogy a mai napig nincs országos szakértői névjegyzék. A most alakuló önkormányzatok, iskolafenntartók, az iskolák, szülők nem tudnak szakértőhöz fordulni, hiszen ha a közoktatási törvényt be kívánják tartani, akkor nem baráti alapon vagy ismeretség okán kell szakértőt választani. Másrészt mi történt azzal a háromezer pályázóval, akik jelentkeztek, és még anyagi áldozattól sem riadtak vissza, hiszen pályázati díjat kellett fizetni? Kérdésem: a miniszter úr be kívánja-e tartani a törvényt, illetőleg be tudja-e tartani, hiszen 1994. november 10-én írt egyik levelében az áll: "A felelősség jegyében fogjuk működésbe hozni az országos listáról lehívható szakértői hálózatot. A listát ez év végéig közzétesszük." Azaz: 1994 végéig. További kérdés, hogy az országos vizsgáztatási névjegyzék titokban tartása nem veszélyezteti-e az érettségi vizsgák törvényes betartását. Köszönöm és várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)