DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A térség, amellyel kapcsolatban kérdezni szeretnék, körülbelül Szolnoktól Csongrádig terjed el a Tisza partján, s arról lett mind híresebb e honban s külföldön is, hogy a hatvanas-hetvenes évek fordulójától egyre többen keresik fel pihenésként ezt a területet. (14.30) E pihenőterületen az azóta kiépült strandok, különböző lehetőségek mellett sokan építenek az ott létező holtági vizek használatára is. Gondoljunk csak Tiszakécskére, Tiszaugra, de különösen Lakitelek- Tőserdőre, arra a holtágra, amely a Kiskunsági Nemzeti Park - méltán mondhatom - nemzetközi hírű ártéri tölgyes-bükkös erdejének táplálója is. Ezeknek a holtágaknak a jelentősége tehát, ha megyünk tovább Ug felé, nemcsak egyszerűen abban áll, hogy pihenésre adnak lehetőséget, hanem a flóra és fauna megőrzésében is komoly szerepük van. Egy ideig, a '60-as, '70-es években az árvizek elvégezték a maguk jótékony munkáját, időről időre megtisztultak a vizek ezekben a holtágakban. Egy idő óta, talán az aszálynak is köszönhetően, sajnos azt kell mondani, hogy ez az öntisztulási folyamat megállt, és ezekben a holtágakban - és különösen a Lakitelek-Tőserdő holtágra hívnám fel államtitkár asszony figyelmét - nem jó a víz minősége. Éppen ezért felhíva erre a figyelmet, szeretném önt megkérdezni, milyen lehetősége van annak, hogy a Közép-Tisza-vidék jelentős tiszai holtági vizeit rendszeres időközben felfrissítsék. (Taps a kormánypárti padsorokban.)