DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 1996 őszén a kormány előállt egy nagy lélegzetű járulékreform koncepciójával, melyet a kormánypárti képviselők is csak részlegesen voltak képesek elfogadni. Ennek következtében a járulékcsökkentés címén olyan egészségügyi hozzájárulást vezettek be, mely az alacsony keresetek járulékterheit növelte - jelentősen -, a magas keresetek járulékterheit pedig csökkentette. Tekintettel arra, hogy biztosítási jogosultságot a járulékfizetés teremt, az egészségügyi hozzájárulásnak ehhez semmi köze nincsen, tehát biztosítottnak tekinthető az is, aki nem fizeti az egészségügyi hozzájárulást. Világosan következik ebből, hogy az egészségügyi hozzájárulás-fizetési hajlandóság alacsonyabb, mint a járulékfizetési hajlandóság. Emellett a kormány olyan egészségügyi hozzájárulás- fizetési kötelezettségeket is előírt volna, miszerint akinek nincs jövedelme, az után is meg kell fizetni az egészségügyi hozzzájárulást, melyet az Alkotmánybíróság természetesen - előre megmondhatóan - eltörölt. Ma már világosan látható, hogy ez az úgynevezett járulékreform, tisztelt képviselőtársaim, jelentősen rontotta az Egészségbiztosítási Alap költségvetési egyensúlyát. A '97-ben bekövetkezett változások 103 milliárd forinttal rontották ezt az egyensúlyt, s miközben a Pénzügyminisztérium 98 milliárd forint közeli összeget tervezett az egészségügyi hozzájárulásból, reálisan összesen körülbelül 70 milliárd várható. Ebből az következik, hogy 28 milliárd forint csak az egészségügyi hozzájárulásnak köszönhető. Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! A jövő évre hasonló konstrukciót terveznek. Vajon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) nem kellene-e végiggondolniuk, hogy jó-e ez a megoldás, nem teremt-e hosszú távon problémát (Az elnök a csengő újbóli megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) az egészségbiztosításban? (Taps a jobb oldalon.)