DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindnyájan tudjuk, hogy az elmúlt körülbelül tíz évben egyre több iparosember, ügyvéd, orvos, földművelő, nyomdász, kőműves és a többi keresi kenyerét úgy, hogy munkavégzési formaként a vállalkozást választja. Ezek az emberek nem igazán vállalkozásbarát környezetben teszik ezt. Azt is tudnunk kell, hogy ennek a csoportnak egy része valódi vállalkozókedvből, az önálló egzisztencia igényével, megfelelő kockáztatóképességgel végzi a munkáját, gyakorolja hivatását. Más részük azonban úgynevezett kényszervállalkozóként arra kénytelen, hogy a munkanélküliség elől menekülve ezt a megoldást válassza magának. Úgy érzem, hogy mindkét csoportot tisztelet és megbecsülés illeti. Ezzel szemben, amikor rendőrségi tudósításokat nézünk a televízióban vagy olvasunk az újságokban, akkor felháborodva tapasztaljuk, hogy ezeken a sajtótájékoztatókon, ezekben a tudósításokban "vállalkozók"- nak titulálják az egyáltalán nem kétes egzisztenciákat, az olajszőkítőket, az országutak mentén ácsorgó lányok futtatóit, a masszázsszalon-tulajdonosokat és egyebeket. Úgy érzem, hogy ez a közvélemény formálása szempontjából is rendkívül káros, másrészt pedig azt gondolom, hogy nemcsak minket háborít fel, hanem sérti azokat a tisztességes embereket, akik ilyen módon keresik kenyerüket és gyakorolják a hivatásukat. Azt kérdezem, hogy tudnak-e tenni önök azért valamit, hogy a felügyeletük alá tartozó rendőrség ne ezt az összemosó megoldást válassza. Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)