DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Tisztelt Elnöknő! Úgy gondolom, úgy illett volna, hogy a miniszterelnök úr jelezze személyes érintettségét, de ő nem jelezte, én pedig szeretnék választ kapni, ezért elfogadom a külügyminiszter úr válaszát - ha tud válaszolni. De úgy jelezte, hogy tud válaszolni... (Derültség.) Igen tisztelt Elnöknő! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amint az ismeretes, miniszterelnök úr megkötötte az alapszerződést, és tulajdonképpen nemcsak hogy a tinta nem száradt még meg rajta, hanem még alá sem írták, amikor a másik fél már jelezte, hogy ő nem úgy érti, mint mi. Bennem természetesen nincs kétség: én meg vagyok győződve arról, hogy amit a miniszterelnök úr megköt, az meg van kötve. Õ nyilván mindannyiunknál jobban tudta, mit csinál. Értette, amit csinált. Azzal vagyok egy kicsit értetlen, hogy itt van előttem a szlovák kormány március 19-ei nyilatkozata, és az olyanokat tartalmaz, mint hogy a Szlovák Köztársaság kormánya meglepetéssel állapította meg, hogy a hivatalos magyar képviselők részéről még annak aláírása előtt is hibásan értelmezik az elfogadott szerződés szövegét. Később meg olyanokat mond, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya hangsúlyozni kívánja: ezt az ajánlást soha nem fogadta el, szerződésbe sem foglalta, itt semmiféle kisebbségi kollektív jogok nincsenek, tehát tessék ezt tudomásul venni. Magyarán mondva tehát: a szerződést, az egy szem szerződést ketten - ahogy mondani szokták - háromféleképpen értelmezték. Kérdezem: milyen nyelven tárgyalt Horn elnök úr és Meciar elnök úr? Úgy hallottam, hogy anyanyelvi szinten tisztázták ezeket a problémákat - melyik volt ez az anyanyelv? Szíveskedjék már erre választ adni! (Zaj. - Szórványos taps a jobb oldalról.)