TÓTH ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Belátom, nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az önök nagy elődei azzal váltak a magyar művelődés- és oktatástörténet kimagasló személyiségeivé, hogy tömegesen iskolákat építettek; ezzel szemben viszont önök azzal fognak elhíresülni, hogy a működésük alatt tömegesen zárnak be iskolákat. Egyelőre a városokban, de hamarosan a falvakban is, amikor megvalósul a kormányzat nagy álma: a hatosztályos elemi iskola. Ez lesz majd a lassú, de halálosan biztos falurombolás... Nincs szomorúbb látvány, mint a generációk oktatását kiszolgáló iskola málladozó épülete, ahonnan kihalt az élet, mert nem volt elegendő pénz a működtetéséhez; szülők, akik nem tudják megmutatni a gyerekeiknek, hová jártak iskolába. Bizonyára ezért kerestek meg bennünket pedagógusok százainak és szülők ezreinek képviselői Szolnokról, Kecskemétről, Kőbányáról, Szentkirályszabadjáról - és sorolhatnánk még - tiltakozó leveleikkel az iskolák bezárása ellen. Kérdezem az államtitkár urat: mit tesz a kormányzat - és személy szerint ön - e végzetes és egy idő után visszafordíthatatlan folyamat megállításáért? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)