ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/1192.. Interpelláció Dr. Bokros Lajos, pénzügyminiszterhez és Dr. Lakos László, földművelésügyi miniszterhez "Kényszervállalkozók kényszeradóztatása, avagy a kárpótoltak büntetése?" Tisztelt Minsizter Urak! Az 1991. évi kárpótlási törvény clja volt többek között, hogy ismét földhöz juthassanak azok, akiknek földjét a kommunista államrend idején elvették. A törvény csak részbeni kárpótlást biztosított kárpótlási jegyek formájában. A mezőgazdaásgi termelésből élő lakosság esetén bizonyos feltétellel lehetőség nyílt egy speciális kárpótlás-kiegészítésre is: ezt a törvény "mezőgazdasági vállakozási támogatásnak", a róla kiállított értékpapírt pedi "utalványnak" nevezte el. Aki vállalata, hogy mezőgazdaságból élő vállalkozó lesz, az igényelhette a téányleges kára és a kárpótlási jegy névértéke közötti kárrész erejéig az ún. "mezőgazdasági vállakozási támogatást" jelentő utalvány kiállítását. Ha pl. eredetileg egymillió Ft volt a kára, akkor 360 ezer Ft-ért kapott kárpótlási jegyet, és további 640 ezer Ft-ért ilyen utalványt. Megtévesztésül"utalványnak" nevezték. Ezért ugyan pénzt nem lehetett kapni, de újabb földekre lehetett az utalvánnyal licitálni. A törvény szerint azonban nem volt elég vállalkozóként bejelentkezni az APEH-hez. Vállalni kellett azt is, hogy ha öt éven belül a vállakozó bármely okból abbahagyja a föld művelését, akkor kettős büntetéssel sújtják: egyrészt az utalványon szereplő összeget azonnal egyösszegben kell visszafizetnie, másrészt még a földjét is kártalanítés nélkül veszik állami tualjdonba. A társadalombiztosítási jogszabályok változása szerint 1995. júliusától a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, így tehát a mezőgazdasági kényszervállalkozónak is legalább havi 4620 forint összegű baleseti járulékot akkor is meg kell fizetnie, is ha jövedelme egyáltalán nem származott a mezőgazdasági tevékenységből. Azok előtt, akik mindössze 30-40 ezer forint értékű utalványuk hasznosítása érdekében lettek kényezrből vállalkozók, két lehetőség áll: vagy tétlenül nézik, hogy a baleseti járulék az utalványuk értékét 8-10 hónap alatt megsemmisíti, vagy felhagynak a kényszervállalkozással, de ekkor az utalvány értékét egyösszegben kell büntetésül megfizetniük. Tisztelt Miniszter Urak! Kérdezem Pénzügyminiszter Úrtól: célja volt-e, hogy a kárpótoltak kárpótlását megsemmisítse? Kérdezem a Földművelésügyi Minisztertől: milyen intézkedést tervez annak érdekében, hogy az utalvány terhére földet vásárlók ne hagyjanak fel a föld művelésével? Budapest, 1995. június 14. Kapronczi Mihály független Eleje Honlap