Országgyűlési Képviselő I/1288.. Tárgy: Interpelláció "Miért nem tett eleget törvényes kötelességének a privatizáció ellenőrzésére létrehozott kormánybizottság?" T. Horn Gyula Miniszterelnök U r n a k H e l y b e n Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint 115. §. (2) bekezdése alapján miniszterelnök úrhoz az alábbi i n t e r p e l l á c i ó t intézem: A privatizáció kormányzati vizsgálata lezárult. Dr. Csiha Judit az Igazságügy Minisztérium Politikai Államtitkára a sajtótájékoztatón a vizsgálat tapasztalatait illetően a következőket mondta: "A kormánybizottság 200 bejelentésből csak 43 ügyet vizsgálat meg. A korábbi törvények nem rendelkeztek az egyéni felelősségről. Az ÁVÜ és az ÁV Rt igazgatóságai kollektív döntéseket hoztak, de jegyzőkönyvben nem rogzítették azokat, így még a szavazásokon leadott voksok mibenlétére sem lehetett következtetni. Az iratrendezésre nem volt szabályozás, így nem meglepő, hogy a kulcsfontosságú dokumentumok hiányoznak, például a NIKEX ügyben is. Egyes esetekben nem történt, más esetekben több vagyonértékelés is történt különböző időpontokban. Az ÁVÜ tanácsadó cégei sokszor függetlenítették magukat, önálló döntéseket hoztak és csak ritkán ellenőrizték őket. A bizottság felkérése alapján az ügyészség három ügyben (AUTÓKER, Gerbaud Ház és a DUNAPHARM) elrendelte a nyomozást, a CAOLA esetében megtagadta." Végül kijelentette: "Olyan ügyletet azonban ahol kimutatható lenne a korrupció, a bizottság nem talált, tanulságos azonban, hogy a privatizáció tisztán nem művelhető." A Kormánybizottság személyi felelősséget nem állapított meg. Az ismertetett tények megdöbbentőek, mind aprivatizációt irányító ÁVÜ és ÁV Rt, mind pedig a felülvizsgálatot végző kormánybizottság tevékenysége tekintetében. 1.) Az ÁVÜ és ÁV Rt felelős vezetői: a) azzal, hogy a privatizációs tevékenységekkel kapcsolatos döntésekről jegyzőkönyvek, dokumentumok 1993-1994 években nem készültek, vagy azokat szándékosan eltüntették, megsértették az 1991. évi XVIII. Tv. (Számviteli törvény) 83-84-85. §- aiban, valamint a Btk. 289., 319., 320. §-ban foglalt előírásokat. b) azzal, hogy az iratkezelésre nem készítettek szabályzatot lehetővé tették, elősegítették a visszaéléseket. 2.) A Kormánybizottság: a) azzal, hogy az elkövetőkkel szemben (annak ellenére, hogy azok nagy rész már nem volt az ÁVÜ és ÁV Rt alkalmazásában) nem tett törvényes felelősségrevonásra azonnali intézkedéseket - a feljelentési kötelezettségét elmulasztotta. Ezzel többszázmilliós, sőt többmilliárdos ügyek tekintetében a törvénysértéseket legalizálta. Ennek eredményeképpen nem történt feljelentés a Btk. 288., 289. és 219. §-aiban foglat bűncselekmények alapos gyanújának tisztázására. b) azzal, hogy nem vizsgálták a privatizált vagyonok tényleges és értékesítés szerinti értékét egyrészt súlyos kötelességmulasztást követett el, másrészt bizonyította, hogy nem is volt szándékában feltárni és leleplezni a privatizációs törvénysértéseket és a magyar népet ért sokmilliárdos károkat! Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a bűnüldözést irányító belügyminiszter, a legfőbb ügyész és a többi kormánytényező semmit sem tett a felelős személyekkel szemben. Kérdezem Miniszterelnök Úrtól: 1.) Kíván-e azonnal intézkedést tenni arra, hogy az ügyészség soron kívül indítson teljes körű vizsgálatot mindazon privatizált vállalatoknál, valamint azon vezetők ellen, melyeknél a dokumentumokat nem tudták bemutatni figyelemmel a Btk. 289. §-ban, valamint a Szt. 283., 284. és 285. §aiban foglaltakra? 2.) Milyen intézkedést kíván tenni az ÁVÜ és az ÁV Rt volt vezetőinek felelősségrevonására, akik lehetővé tették mindazon szabálytalanságokat, amelyeket a Kormánybizottság összefoglaló jelentésében megállapított? Várom Miniszterelnök Úr válaszát! B u d a p e s t, 1995. július 18. Tisztelettel: Dr. Homoki János FKGP Eleje Honlap