ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/1306.. Tárgy: Interpelláció. "Hogyan lehet állami pénzből milliárdos nyereséget biztosítani a CIB Banknak?" T. Dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter U r n a k H e l y b e n Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint 115. § (2) bekezdése alapján miniszter úrhoz az alábbi i n t e r p e l l á c i ó t intézem: Köztudomású, hogy a MÁV, - emly még jelenleg is állami tulajdonban van - 1992- 1994 között 30 milliárd forint htetlt vett fel, állami garanci a mellett a CIB, MHB, OTP és a Postabank által szervezett konzorciumtól. A visszafizetendő összeg kamatokkal együtt 52.1 milliárd forint volt. A MÁV konszolidációjáról szóló bizalmas jelentés szerint: "A hitelkonszolidáció keretében 1993 végén 16.2 milliárd Ft összegű, a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló kötelezettség állammal szembeni kötelezettséggé alakult át. A MÁV Rt. megszabadult a hitelek további kamataitól, az államkötvények kamata a költségvetést terheli." A CIB Bank alapító tőkéje 35 %-át az állami tulajdonú MHB adta. Ebből következik, hogy a CIB által a MÁV Rt-nek nyújtott hitel a magyar állam tulajdonát képező MHB-ban kezelt pénzből történt. Ebből a hitelügyletből a CIB-nek többmilliárdos haszna keletkezett, annak függvényéban, hogy milyen részarányban nyújtotta a hitelt. A CIB döntően nagyvállalatoknak nyújtotta a hiteleket, állami garanciavállalás mellett, vagyis kockázat nélkül. Ezen ügyletekből többmilliárdos nyeresége keletkezett, amiből Pl. Surány György elnök-vezérigazgatónek egy újságban megjelent hír szerint évi 30-40 millió forint jövedelmet biztosítottak. A MÁV tekintetében közismert volt, hogy az elmaradott infrastruktúra, a fejlesztési lehetőségek rendkívül szűkös volta, a balkáni háború okozta nehézségek, az áruszállítási igények jelentős lecsökkenése az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint az export visszaesése következtében nem volt lehetősége, hogy nyereséget érjen el és forgóalap korrekciókat hajtson végre. Szakmai körökban egyértelmű álláspontként alakult ki, hogy a pénzügyi kormányzat súlyos hihát követett el, amikor ahelyett, hogy a MÁV forgóalapján megfelelő időben és módon feltöltötte volna, a bankok pénzügyi helyzetét konszolidálta, ma már kimutathatóan teljesen eredménytelenül. Ennek következtében a bankokat 22,1 milliárd forint extraprofithoz juttatta, úgy, hogy annak nagyobb része a magánszféra nyeresége lett. A felelőtelnül állami tulajdont képező bani és költségvetési pénzeket úgy használták fel, hogy egyrészt az ország legnagyobb stratégiai vállalatának működését megnehezítették, ugyanakkor állami pénzekből nyújtott hitelekből mindennemű kockázat nélkül több milliárd forint nyereséget juttattak a magánszférába. Kérdéseim miniszter úrhoz a következők: 1.) Állami tulajdonú bankok miért vettek részt jelentős tőkével, külföldiekkel vegyestulajdonú bankok alapításában? Ugyanis tőkéjüket saját hitelezések formájában is teljeskörűen, eredményesent udták volna felhasználni! Pl. a CIB és LEUMI Bank esetében. Ez utóbbinál az állam több milliárdos veszteséget szenvedett. 2.) Ki vagy kik kezdeményezték, engedélyezték, hogy a CIB Bank alapításában jelentős tőkebefektetéssel az MHB részt vegyen? Ki volt az engedélyező az MNB részéről? 3.) Milyen szerepe volt az elmondottakkal kapcsolatban Surányi Györgynek, aki ismereteink szerint az adott időben az MNB igazgatótanácsi tagja volt, ezt követően pedig a CIB Bank elnök-vezérigazgatója lett? 4.) Megvizsgálta-e és milyen intézkedést tett a pénzügyi kormányzat azoknál a kölcsönügyleteknél ahol a bankok nagyvállalatoknak nyújtottak hitelt állami garancia mellett, hogy az óriási összegek magánszférába való átjátszári lehetőségeit kiküszöbölje? 5.) Kik a felelősök a társadalmat ért több milliárdos veszteségekért? Várom miniszer úr válaszát! B u d a p e s t, 1995. július 24. Tisztelettel: Dr. Homoki János FKGP Eleje Honlap