I/1345.. T. Dr. Gál Zoltán Úr az Országgyűlés Elnöke részére HELYBEN Tisztelt Elnök Úr! A mellékelt "A privatizációs törvények megsértésével zárták-e ki a 6 SUMÉR Kft-t a bonyhádi és a villánykövesdi téglagyárra vonatkozó elővásárlási jogának érvényesítéséből, vagy sem?" című interpellációt kívánom intézni dr. Suchman Tamás privatizációs és tárca nélküli miniszter úrhoz. Kérem, hogy az interpelláció beütemezése iránt szíveskedjék intézkedni. Budapest, 1995. szeptember 6. Tisztelettel: Izsó Mihály FKGP országgyűlési képviselő T. Tárgy: Interpelláció Dr. Suchman Tamás Privatizációs és "A privatizációs törvények megsértésével Tárca nélküli Miniszter Úr zárták-e ki a 6 SUMÉR Kft-t a bonyhádi és részére a villánykövesdi téglagyárra vonatkozó elővásárlási jogának érvényesítéséből, HELYBEN vagy sem?" Tisztelt Miniszter Úr! A pécsi székhelyű 6 SUMÉR Kft. bérelte 1993-ban a Baranya-Tolna Megyei Tégla és Cserépipari Vállalat kezelésében működő bonyhádi, valamint villánykövesdi téglagyárat. Az 1993. évi bérleti szerződés szerint a bérlő 6 SUMÉR Kft. elővásárlási jogot biztosított magának az általa bérelt téglagyárak megvásárlására a privatizáció keretében. A bérbe adó vállalat még ugyanazon évben - a VALOR Kft. útján - meghirdette a két téglagyárra vonatkozó privatizációs pályázatot, melyet eredményesnek minősített. A bonyhádi téglagyár nyertese a Téglacenter Kft. lett 13 millió forintért, a villánykövesdi téglagyáré szintén a Téglacenter Kft. 5 millió forintért. Az eladó állami vállalat felhívására az elővételi joggal rendelkező 6 SUMÉR Kft. közölte, hogy elővásárlási jogával élni kíván, egyben a bánatpénzt (900 ezer forintot), a bonyolító VALOR Kft. számlájára határidőn belül befizette. Egyidejűleg felhívta az eladó állami vállalatot, hogy a téglagyárak ingatlanaira, valamint állóeszközeire vonatkozó leltárát, és ezek figyelembe vételével a szerződés-tervezetet küldje meg. Ezt követően az állami vállalat a korábbi iratokban és szerződésektől eltérően közölte, hogy a.) az eladási értékre (13+5 millió forintra) még 25% ÁFA-t is kell fizetni, továbbá b.) a bonyhádi téglagyár tulajdoni lapján szereplő ingatlanokat megosztották, így a 6.6259 térmértékű ingatlan helyett csak 6.2782 m2-es ingatlan képezi az értékesítés tárgyát. Ezt a változtatást a 6 SUMÉR Kft. értelemszerűen nem fogadta el. Ezt követően a 6 SUMÉR Kft. vezetője és jogi képviselője a szerződés megkötése céljából felkereste az Állami Vállalat vezetőjét. Õ közölte, hogy a szerződést nem hajlandó megkötni, mert a 6 SUMÉR Kft. nem tudott garanciát adni arra, hogy a vásárláshoz szükséges 18 millió forinttal rendelkezik, annak ellenére, hogy bemutatták az OTP 11.250 Eft-ra vonatkozó hitel-jóváhagyását, valamint a számláján fennálló (július 27-i) 4.350 Eft. követelését, valamint egy 4.750 Eft-ról szóló pénzügyi támogatásról szóló dokumentumot. Az eladó Állami Vállalat vezetőjének meg kellett volna kötnie a szerződést, annál is inkább, mert 900 Eft. bánatpénzt vesztett volna a vevő 6 SUMÉR Kft., ha nem tudta volna meghatározott rövid határidőn belül megfizetni a téglagyárak vételárát! Tehát nyilvánvalóan más oka volt a szerződés megtagadásának. Az például, hogy árat emelhetett, az ÁFA-t visszaigényelhette, az eladott vagyont csökkenthette, és az Állami Vállalat vezetői és részt vehettek Kft- jükkel a vásárlásban! A 6 SUMÉR Kft-t hatalmas kár érte, mert nem térült meg a vételárban az 1.1 millió forintos bérleti díja, 750 Eft. perköltséget fizetett, és még a 900 Eft. bánatpénzt sem kapta vissza, és pereskedni kényszerült. Mindezek miatt a csőd szélére jutott. A privatizáció nem történhet úgy, hogy egy vétlen vásárolni szándékozót még csődbe is juttasson. Kérdezem tehát miniszter urat: 1. Hajlandó-e a Pénzügyminisztérium, valamint az ÁPV Rt. és a 6 SUMÉR Kft. képviselőinek bevonásával mindenre kiterjedően megvizsgálni azt, hogy az eladó Állami Vállalat minden tekintetben törvényesen járt-e el akkor, amikor az eredeti privatizációs feltételeket megváltoztatta, és ezzel a bérlőt az elővásárlási jogának érvényesítéséből kizárta? 2. A Baranya Megyei Állami Téglagyárak eladásából mennyi összeg folyt be az államkasszába és a költségvetés mely sorába, mert nem található? Budapest, 1995. szeptember 6. Tisztelettel: Izsó Mihály FKGP országgyűlési képviselő Háttérinformációk 1. Tárgyalás volt ez ügyben a Pénzügyminisztériumban, de érdemben nem vizsgálták meg, hogy az ÁLLAMI Vállalat, mint eladó, minden részletkérdésben jogszerűen járt-e el, vagy sem. Ugyanis, ha jogszerűtlenül járt el, akkor az eredeti jogi helyzetet kell visszaállítani, tehát bzotsítani kellene az elővételi jogot. Ez nyilván nem lehetséges, mert már mások a tulajdonosok. 2. Meg kell nézni. lehet-e más téglagáyr megvételét biztosítani. 3. A tárgyaláson részt veszek, közölhető a 6 SUMÉR Kft-vel. Eleje Honlap