ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/1439.. Tárgy: interpelláció "A közösség elleni izgatás törvényi tényállásának pártállami értelmezése" Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úrnak Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint 115. §. (2) bekezdése alapján Legfőbb Ügyész Úrhoz az alábbi i n t e r p e l l á c i ó t intézem: A Magyar Kötársaság Büntető Törvénykönyve 269. § (1) bekezdése szerint "Aki nagy nyilvánosság előtt: a.) a magyar nemzet, vagy valamely nemzetiség, b.) valamely nép, felekezet, vagy faj továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E törvényi tényállás alapján a Fővárosi Főügyészség és az eljáró rendőri szervek közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt indítottak büntető eljárást, azért mert adott személy 1995. július 27-én társával Debrecenben a Magyarok Világszövetsége által rendezett itltakozó gyűlésen a Nagytemplom főbejárata mellett olyan kiadványokat árusított, amely a Trianon előtti Magyarország térképét ábrázolta. A vádbeli tényállás bűncselekménynek semmiképpen sem minősíthető. Amennyiben ma Magyarországon tilos lenne az 1920. előtti magyar térképek terjesztése, illetőleg az bűncselekménynek lenne minősíthető, akkor számtalan magyar ellen lehetne büntető eljárást kezdeményezni. Nem változtat ezen a minősítésen az sem, hogy a térképeken "Igazságot Magyarországnak" kifejezések szerepelnek, hiszen ez egy olyan jókívánság, amely jóérzés esetén nem kifogásolható. Az Alkotmány 57. § (4) bekezdése szerint, senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel súlytani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. Megdöbbentő, hogy a Magyar Köztársaság Ügyészsége a hazafias érzés megjelenítését büntetendő cselekménynek tartja. Bennem önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon mit tett volna Ön, Legfőbb Ügyész Úr, Dobó István várkapitánnyal, vagy II. Rákóczi Ferenccel, netán Kossuth Lajossal, vagy Petőfi Sándorra, ha Önt, vagy az Ön vezetése alatt álló ügyészséget ennyire sérti a hazaszeretet, a hazáért való aggódás és a hazáért való tenniakarás. Vajon Ön, Legfőbb Ügyész Úr nem gondolja-e - mint én -, hogy a trianoni békediktátum nemcsak a magyarság elleni bűntett volt, hanem az merénylegt az igazság és a tisztesség ellen. Olyan tett, amely egész Európa stabilitását megszüntette, és a magyarság erőszakos asszimilációját elindította. Nem gondolja-e Ön Legfőbb Ügyész Úr, hogy éppen azok ellen kellene fellépnie, akik a trianoni békediktátum igazságtalanságait igyekeznek elleplezni és a magyarságot Európában elhallgattatni. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az Ön vezetése alatt álló ügyészség büntető eljárást kezdeményezett egy magyar állampolgár ellen, mert a magyarság végveszélyének órájában a hazafiasságra apellált. Arról nem kérdezem Önt, hogy eljárását magyarnak tartja-e, vagy sem, de kénytelen vagyök Öntől megkérdezni: 1.) összeegyeztethetőnek tartja-e a legfőbb ügyészi megbiztatásával azt, hogy a hazafias magatartás ellen emeljenek vádat, 2.) vajon a Magyar Köztársaság Országgyűlése által Önnek adott megbizatás megtisztelő mivoltával összeegyeztethetőnek tartja-e, hogy Ön - akarva- akaratlanul - a trianoni békediktátum gyalázatát védi és a hazafias tisztességet pedig gyalázza. *-*-*-*-*-*-* Elvárom Öntől, Legfőbb Ügyész Úr, hogy azonnal intézkedjen a büntető eljárás megszüntatése és az igaztalanul eljárás alá vont becsületének visszaadása ügyében. Budapest, 1995. szeptember 25. Dr. Torgyán József a Független Kisgazdapárt Országgyűlési Képviselőcsoportjának elnöke Eleje Honlap