- 1 - I/1577.. Interpelláció dr.Gál Zoltán úrnak az Országgyűlés elnökének H e l y b e n . Tisztelt Elnök Úr! Kuncze Gábor belügyminiszter úrhoz "Ki veszélyezteti a közbiztonságot?" címmel. 1995. október 17. napján Rum községben az Országos Mentőszolgálat a Rendőrség segítségét kérte egy elmebeteg kórházba szállításához, akit a területi Ideggondozó veszélyeztető állapot miatt utalt elmeosztályi gyógykezelésre. Az eljárás teljesen szokványos volt, hiszen naponta fordul elő, hogy elbeteget sürgősséggel, saját akarata ellenére kell intézetbe szállítani. Nem várható el ugyanis, hogy - éppen betegségéből eredően - felmérje saját állapotát és racionálisan cselekedjék, hiszen az elmebetegség klasszikus meghatározása szerint "az elmebetegnek kóros észlelései vannak és azok kóros voltáról belátással nem bír". Az ilyenkor intézkedő rendőrségnek azonban "belátással kell bírnia" arról, hogy elmebetegtől nem várható el racionális cselekvés, így például az, hogy eleget tesz a rendőri felszólításnak - sőt, még a figyelmeztető lövéseket sem az elvárható módon értelmezi. Megfékezésére ezért a rendőrség speciális kommandós alakulatainak megfelelő kiképzéssel és eszközökkel kellene rendelkezni, melyek alkalmazásával meg tudják védeni a beteg környezetét - ám ugyanakkor eközben megvédik magát az elmebeteget is - még saját kényszerképzeteiből eredő kóros cselekedetei, a normális embertől eltérő "mássága", saját kóros akarata ellenére is! A Rum községbe bevetett rendőri kommandós alakulat azonban nem ezt tette: Rátörtek a saját lakásába bezárkózott betegre és miután nem tudták harcképtelenné tenni a fejszével védekező embert, saját magukat megvédendő: a zárt szobában közvetlen közelről leadott több lövéssel, különösen kegyetlen módon kivégezték. A Magyar Pszichiátriai Társaság állásfoglalása - de hozzátehetem, bármely civilizált ember véleménye szerint - bármely beteggel szemben lőfegyver alkalmazása megengedhetetlen. Meg kell kérdeznem a Belügyminiszter urat, hogy véleménye szerint megfelelő kiképzéssel és felszereléssel rendelkeznek-e a rendőrség kommandós alakulatai, ha egy szokványos feladat során is csak a lőfegyverrel elkövetett emberölés útján tudják megoldani a beteg és környezete védelmét? Mit kíván tenni a Belügyminiszter úr annak érdekében, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő a jövőben? Véleménye szerint ki veszélyezteti jobban ma Magyarországon az állampolgárok életét: az elmebetegek, vagy netán a Rendőrség? Budapest, 1995. október 27. /Dr.Kis Gyula/ MDF Eleje Honlap