ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/1693.. Interpelláció! Dr.Gál Zoltán úrnak az Országgyűlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az alábbi interpellációt kívánom intézni Dr.Lakos László Földművelésügyi Minszterhez. Tárgy: Visszakapják-e a Kisorosziban földtulajdonaikat a valódi tulajdonosok? Tisztelt Ház, Tisztelt Miniszter Úr! Hangoztak már el a T. Ház előtt földkiadások problémáival kapcsolatos interpellációk és valószínű, hogy amíg tisztességgel nem sikerül befejezni, addig egy - egy megoldatlan kirívó példa kapcsán ismét foglalkoznunk kell vele. Ami a szentendrei sziget kis falujában Kisorosziban történt, nem példa nélküli. Az ott élők választ szeretnének kapni arra, hogy a hatvanas évek elején szakszövetkezetbe vitt földjüket, miért nem kaphatták vissza a mai napig? 1973-ban a Tahitótfalui Kék Duna szövetkezettel egyesült a Kisoroszi Dunakanyar szövetkezet, ahonnan 1991-ben kivált. A kiválás okát természetesen meghatározta az a cél, hogy a földek visszakerüljanek a faluhoz és a valódi tulajdonosokhoz. A múlt árnyai azonban rátelepedtek erre a kis falura és nem engedik, hogy a földtulajdonosok a szakszövetkezetbe vitt földjeiket visszakapják. A faluból származó fiatal technikus,- akit szaktudásában és lokálpatriotizmusában bízva, vezetőjükké tettek az emberek - mint utólag kiderült, már 1992-ben nem tett eleget az átmeneti törvény előírásainak. A földlapok elkülönítését,kijelölését nem hajtotta végre, a földkiadási kérelmeket nem elégítette ki, az érdekegyeztető fórum munkáját fölöslegesnek tartotta. Akkori állítása szerint azért nem volt szükség a fórum tevékenységére, mert a Kárpótlási és Kárrendezési Hivatallal történt egyeztetése szerint a szentendrei szigeten így Kisoroszi területén sem jelölhető ki kárpótlásra földalap, a fővárosi Vízművek jelentős kisajátítási miatt. Ez a földtulajdonosok aranykoronáinak kényszerű csökkentésével jár, ezért a szövetkezet csak részaránytulajdonosi földalappal rendelkezik. Miután nincs kárpótlási földalap, így a Hivatal nincs kötelezve a földalapkijekölési határozat meghozatalára. Az 1993-ban megalakult Földkiadó Bizottság abban bízva, hogy a szövetkezet az előző évben a törvény előírásai szerint eljárt, megkezdte munkáját a vonatkozó törvények szerint, a Földhivatal terület-kimutatásaira támaszkodva. A részaránytulajdonosok megbízása alapján, a saját időből díjmentesen végzett, aprólékos munka bejejőződött. A földek a tulajdonosokkal történt egyezségek alapján, terhükre kimérésre kerültek az 1993.évi II törv. 7.§-ának 3. pontja szerint. A birtokba adást a szövetkezet azonban nem ismeri el. A földkiadási határozatokat sorozatosan megfellebbezi, az F.M. Földművelésügyi Hivatala pedig fellebbezési lehetőség nélkül megsemmisíti azokat és a Bizottságot Új eljárásra kötelezi. Határozatai indoklásában a Hivatal egyfelől arra hivatkozik, hogy a Földkiadó Bizottság nem rendelkezik jogerős földalappal, hiszen azt a szövetkezetnek nem adták di, másfelől pedig a földkiadást a Budakörnyéki Bíróság előtt folyó per is akadályozza. A szövetkezet elnöke az 1992. évi II. törvény figyelmen kívül hagyásával tehát olyan pozíciót biztosított magának, hogy 1995. február 15-én, a tulajdonosokkal történt haszonbérleti szerződéskötések nélkül, szövetkezeti közgyűlési határozat mellőzésével 66 hektár területet bérbe adott 30 évre egy amerikai vállalkozónak, aki a területet 1991 óta bérleti szerződés nélkül használja. A bérlő 1994-ben anélkül, hogy legalább bérleti joggal rendelkezett volna, a területre vonatkozóan, művelésből történő kivonatást kezdeményezett a Szentendrei Földhivatalnál. A Hivatal az eredeti állapot visszaállítására kötelezte és ezt az állapotot a bérlő fellebezése után a Pest Megyei Földhivatal is megerősítette. Miután rájött, hogy ilyen módon nem tudja a földeket megszerezni, szerződést kötött a szövetkezet elnökével, aki úgy gondolta, hogy egyszemélyben rendelkezik a résztulajdonosok földjeivel. Ilyen háttérrel pert indított a Pest Megyei Földhivatal határozata ellen. A Földkiadó Bizottság pedig a földhivatal oldalán avatkozott be, azt támogatva, hogy a tulajdonba adás előtt ne történhessen meg a művelésből való kivonás. A FM. Hivatal tehát azért nem engedi jogerőre emelkedni a földkiadási határozatainkat, mert ha a művelésből kivonás megtörténik, akkor a részaránytulajdonosok aranykorona értékeit tovább kell csökkenteni. Azonban ha ez megtörténik a terület már nem lesz kiadható és a földjeik értéke a szövetkezet vagyonába kerül. A Fővárosi vízműkisajátítások miatt a szigeten már jelentős tulajdont veszítettek az emberek, mert a földjeik értékét már nem kapták meg. Az amerikai vállalkozó és a szövetketet elnöke részéről jelenleg folyó törvénytelen tulajdonszerzés nem zárulhat hivatali támogatással a tulajdonosok kárára. Hogyan legetséges az, hogy a mai napig részaránytulajdonosi földként bejegyzett területeket a részaránytulajdonosok által megválasztott Földkiadó Bizottság törvényes alapon nem tudja tulajdonba adni, ugyanakkor a szövetkezet elnöke tulajdonosi és szövetkezeti meghatalmazás nélkül 30 évre bérleti szerződést köthet, amit a Pest Megyei földművelésügyi Hivatal jogosnak ítél. Hogy itáli meg a T. Országgyűlés és a Miniszter Úr azt a szövetkezeti elnököt, aki a Földkiadó Bizottságot azért, mert kimérte a földeket, a tulajdonosokat pedig azért, mert birtokba vették azt, a szövetkezet költségére birtokháborítás címén bíróság elé citálja? A földmérő által a tulajdonosok költségére történt földkimérések jelzőkaróit pedig kitárcsáztatja. Budapest, 1995. november 20. Tisztelettel: dr. Szilágyiné Császár Terézia KDNP Eleje Honlap