ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/1796.. Interpelláció! Törvények felett áll-e Szekeres Szabolcs az ÁV. Rt. volt, súlyos szabálytalanságok miatt leváltott vezérigazgatója? Dr.Gál Zoltán úrnak az Országgyűlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alkkotmány 27.§-a és a házszabály 90.§-a alapján a miniszterelnök úrhoz az alábbi interpellációt intézem: Az ÁSZ. 1993. évi, az ÁV. Rt. tárgyévre vonatkozó jelentése szerint Szekeres Szabolcs vezérigazgató-helyettesi beosztásban 1993. március 29-én 36 milliió forintos kamatmentes kölcsönt kapott az ÁV. Rt-től, nevezett "fészekrakásának terheit" enyhítendő céllal. Ebben az évben az Rt. 99 dolgozója közül 15 személy kapott lakásépítési kölcsönt, melyből Szekeres az első kettő között kapta a támogatást egyrészt, másrészt másokénak a sokszorosát. A kölcsön folyósítására testületi (igazgatósági) döntés nem volt. Szekeres Szabolcs és az ÁV Rt. között létrejött azonban egy másik megállapodás is - az igazgatóság egy tagjának ellenjegyzésével-"...amelyben az ÁV. Rt. kötelezi magát, hogy Szekeres Szabolcs lakásvásárlási kölcsönéből 18 millió forintot vissza nem térítendő támogatássá minősít át", vagyis gyakorlatilag 18 millió forintot elenged, évenként 4.5 millió forintot. 1. A kamatmentes kölcsön 36 millió forintos értéke meghaladta a 106/1988.(XII.26.) MT. rendeletet, valamint a végrehajtásra kiadott 77/1988.(XII.27) PM-ÉVM. sz. jogszabályban foglalt mértéket, mely szerint csak 4,2 millió forintos támogatás lett volna adható. 2.A lakásépítési támogatás jogszabályellenes volt, mert: 3. a kamatmentes munkáltatói kölcsönt a szabad pénzeszközök terhére; 4. a vissza nem térítendő támogatást pedig csak az eredménytartalék terhére szabad folyósítani. Az ÁV Rt-nek a jelzett időszakban * sem szabad pénzeszköze * sem eredménytartaléka nem volt. 5. A kamatmentes kölcsönnek vissza nem térítendő támogatássá történő átalakítása sérti a hivatkozott rendeletet 8. §(3) bekezdésében foglaltakat, a R.9.(1) bekezdése pedig előírja, hogy munkáltatói támogatásnak a gazdasági szervezetre vonatkozó részletes szabályait az ÁV Rt. lakástámogatásról szóló szabályzatában kellett volna meghatározni. Ilyen nem volt az ÁV Rt-nél. A 3.) és 4.) pontban foglaltak sértik a Számviteli törvényt, valamint a Btk. 289. §- ában foglalt előírásokat. 6. A jogtalan kölcsönfelvétel, valamint a 18 millió forintos jogtalan módon és mértékben elengedett tartozás egyenként is jogtalan előnyszerzésnek minősül az 1. és 2. pontban foglaltak szerint, miatt, egyidejüleg vagyoni hátrányt okozott az államnak. Előzőekből látható, hogy Szekeres Szabolcs - aki kölcsönfelvétel időpontjában (III.29.) pénzügyi vezérigazgató-helyettes volt - valamint az ÁV Rt. vezetése törvénysértések sorozatát követte el, melyet súlyosbít az a tény, hogy Szekeres Szabolcs az 1993. év második felében vezérigazgató lett. Mindkét beosztásában kiemelten feladatkörében tartozott a pénzügyekre és a számvitelre vonatkozó előírások betartása, különösen a személyes érdekeltsége miatt is. 7. " ÁSZ jegyzőkönyv:(idézet) " A Budapest Bank Rt. - amelynek vezérigazgatója az adott időben Bokros Lajos volt - ÉRTESÍTETTE az ÁV Rt-t, hogy az elengedett tartozás 18 millió forint, a törlesztés 2003. év augusztus 7-én esedékes. Az ÁV Rt. az elengedett tartozást könyveiben átvezette." Az idézett tények törvénysértőek a következőkben: a.) A Budapest Banknak nem volt joga ahhoz, hogy értesítse, megállapítsa, hogy az elengedett tartozás 18 millió forint. b.) Az értesítés 1993. augusztus 3-án történt - négy hónapal a kölcsönszerződést követően - ami azt jelenti, hogy a szerződéstől eltérően könyvelték le az elengedést, amelyet csak évenként, 4.5 millió forinttal négy év alatt lett volna szabad leírni. Ez arra irányult, hogy ha Szekeres akár egy hónap múlva kilép, a könyvelésben csak 18 millió forintos tartozás mutatkozott volna és nem 36 millió forint. c.) A b.) pont szerinti könyveléssel meghamísították a Szekeressel szembeni követelés összegét, és ezzel a mérleget is, mert így csak 18 millió forint követelés mutatkozhatott volna követelésként. d.) Szekeres Szabolcs már 1993. július 1-én bizonyíthatóan tudta, hogy a kölcsönfelvétele törvénysértő volt, ennek ellenére csak felszólításra, 1994. április 15-én fizette vissza, kamattérítés nélkül, ami a 7 millió forintot meghaladja. Ez vagyoni hátránynak minősülő jogsértés. Előzőekből látható, hogy Szekeres Szabolcs későbbi vezérigazgatónak súlyos törvénysértések mellett, valamint indokolatlan személyi előnyt is biztosítva folyósítottak óriási kamatmentes hitelt, mely általános közfelháborodást is okozottt, melyet a kötelező törvényes felelősségre vonás elmaradása még fokozott! Fegyelemmel arra, hogy a miniszterelnök úr - valamint a KEI is - megkapta az ÁSZ. jelentést, kérdezem: 1. Mi, vagy ki volt az oka annak, hogy Szekeres Szabolcs a.)törvényes felelősségre vonásra - tudomásom szerint - valamint; b.) az államnak okozott több millió forintos kamatkár - tehát jelentős elmaradt haszon - visszatéríttetésére ezieig nem intézkedett, holott nyílvánvaló, hogy a Számviteli törvény, továbbá a Btk. Ide vonatkozó előírásait súlyosan és több vonatkozásban megsértette. 2. Hajlandó-e kötelességének megfelelően soron kívül intézkedni a.) Szekeres Szabolcs törvényes felelősségre vonására, az államnak okozott jelentős anyagi kár (elmaradt haszon) megtéríttetésére; b.)mindazon személyek felelősségre vonására, akik ezen üggyel kapcsolatban törvénysértéseket vagy súlyos szabálytalanságokat követtek el felelős beosztásokban, a Szt. 83., 84. valamint a Btk. 225., 250-254., 288., 319., 320. §-aiban foglaltak figyelembe vételével Budapest, 1995. december 4. Tisztelettel: Morvai Ferenc FKGP Eleje Honlap