ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/2401.. T. Interpelláció Dr. Gál Zoltán Úr "Mit tesz a tárca a pályakezdő fiatalok az Országgyűlés Elnöke elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében?" részére HELYBEN Tisztelt Elnök Úr! A mellékelt interpellációt kívánom intézni a munkaügyi miniszter úrhoz. Kérem, hogy az interpelláció beütemezése iránt szíveskedjék intézkedni. Budapest, 1996. április 26. Tisztelettel: Dr. Homoki János FKGP T. Tárgy: Interpelláció Dr. Gál Zoltán Úr "Mit tesz a tárca a pályakezdő fiatalok a Magyar Országgyűlés Elnöke elhelyezkedési esélyeinek javítása részére érdekében?" HELYBEN Tisztelt Miniszter Úr! Az Alkotmány 27.§-a és a Házszabály 90.§-a, valamint a 115.§-a alapján a Közoktatási Miniszter Úrhoz az alábbi interpellációt intézem: Közismert, hogy az úgynevezett rendszerváltás óta 1,5 millió munkahely szűnt meg. A nyilvántartott munkanélküliek száma 523 ezer körül van a hivatalos adatok szerint. 400 ezer körüli a leszázalékolt, vagy rokkant nyugdíjasok száma, akik közül sokan menekültek az utóbbi években ezen státuszba a megélhetésért való rettegés következtében. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának mértéke illetve annak összege függ az önkormányzatok megkurtított lehetőségeitől. Így a 4.000,- forinttól 7.000,- forintig terjedő támogatás egy egy szoba, konyhás nyomorszintű lakás folyton emelkedő energia, lakbér, víz-csatorna, szemétdíj kifizetésére sem elegendő. A kifizetés elmaradása a családok százezreit fogja elnyomorítani, hajléktalanná tenni. A folyamat még nem ért véget, mert hamarosan újabb ezrekkel gyarapodik a szomorú statisztika: a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók seregével. Az iskolából kikerült diákoknak esélyük sincs a munkához. Életüket az "utcán kezdik" és jó ha nem az "út szélén". Legszomorúbb, hogy minden harmadik munkanélküli pályakezdő fiatal! A foglalkoztatási törvény értelmében az számít pályakezdő fiatalnak, aki legfeljebb másfél éve végzett valamilyen felső- vagy középfokú végzettséget adó intézményben. Õk azok, akik még ez év közepéig jogosultak a pályakezdők munkanélküli segélyére, ami jelenleg 6.720,- Ft. A fiatalok közé számítanak a pályakezdőkön kívül azok a munkavállalási korban lévők, akik még nincsenek 30 évesek. Az ő munkaerő-piaci esélyük az elhelyezkedésre egyre romlott. A fiatal munkanélküliek között legnagyobb a szakmunkások és érettségizettek aránya. A középfokú végzettséggel nem rendelkezők eddig sem számíthattak munkanélküli segélyre, így nem volt érdekük, hogy nyilvántartásba vetessék magukat a munkaügyi irodáknál. Ebben az "ördögi körben" minél tovább parkírozik munkanélküliként a fiatal, annál kevesebb esélye van az elhelyezkedésre, annál számkivetettebbnek érzi magát. A legrosszabb helyzetben a csak általános iskolát végzettek vannak, ők teszik ki egy-egy évjárat 25-30%-át! Az át, vagy továbbképzésre szinte alkalmatlanok, így végképp lemaradnak. Ezt igazolja, hogy az aktív munkaerő- piaci programokban - mint az átképzés, vagy a közhasznú munka - a munkanélküli fiataloknak alig egyötöde vett részt. A segély a fiatalokat passzivitásra, várakozásra ösztönzi, éppen akkor, amikor a legaktívabban kellene állást keresniük és dolgozniuk. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az év második felétől a pályakezdők munkanélküli segélyének intézménye megszűnik. Kérdezem miniszter úrtól: 1. Mit tesz a tárca annak érdekében, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei javuljanak, mivel úgy tűnik, hogy esélyeik egyre romlanak - a nyugdíjkorhatár küszöbön álló emelésével, - a családtámogatási rendszer drasztikus megváltoztatásával, valamint - a sorkatonák létszámának csökkentésével? Budapest, 1996. április 26. Tisztelettel: Dr. Homoki János FKGP Eleje Honlap