I/310.. Dr. Gál Zoltán úrnak a Magyar Országgyűlés elnöke HELYBEN Tárgy: Interpelláció a föld- művelésügyi miniszter úrhoz az állattenyésztés ügyében, a magyar mezőgazdaság húzó- ágazatáról Tisztelt Miniszter Úr! Interpellációs kérdésem célja a magyar mezőgazdaság egyik fő ágazata az állattenyészés gyors fellendítése, ezen belül a sertés és szarvasmarha állományt értem. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nagyra értékelem a minisztériumnak azt a támogatását, amit a genetikai jótulajdonságok fejlesztésére ad a tenyésztőknek. De megmondom őszintén, hogy ez kevés, lassú és nagyon bonyolult támogatás. Nagyon sokan nem tudják, hogy van ilyen fejlesztés egyáltalán. Nincs az újrakezdőknek készpénze, hogy 25-30.000. Ft-ot adjon egy anyakocáért, nincs 60-70.000 Ft vemhes üszőre. Így nem fog fellendülni az állattenyésztés. Mi azt javasoljuk a minisztériumnak, hogy hirdessék meg a kocasüldő akciót, mégpedig úgy, hogy előlegezzék meg a kocasüldőt a gazdának, hogy a szaporulatából adja vissza majd, mint kész hízót abba a súlyba, amibe a tenyészállatot kapta. Én meg vagyok róla győződve, hogy így másfél év alatt fel fog szaporodni a sertésállomány. Persze csak akkor, ha megfelelő gazdaságos tenyésztést tud biztosítani a minisztérium, így tisztességes haszonra tud szert tenni a gazda. Ugyanígy a szarvasmarha állományt is fel kell fejleszteni, sajnos itt 6-7 év is kell, hogy felfejlesztésre a megfelelő létszámszintre kerüljön, úgy ahogy a háború előtti időkben volt. Az optimális szám minden harmadik hektár föld után egy hámos állat volt, ez a szám megfelelő. Tisztelt miniszter úr! Valamikor úgy volt, hogy a magyar mezőgazdaság Kelet-Európa éléskamrája volt. Most meg behozatalra van szükség sertés és marhahúsból. Én tudom, hogy ez nem az Ön hibája, hanem az előző kormányoké, akik olyan intézkedést hoztak, ami ezt a helyzetet teremtette. A drága pénzen megépült istállók, ólak üresen állnak kihasználatlanul. Ugyanakkor itt lettek legtöbben munkanélküliek, továbbá a gyönyörű legelők és édesfüvek nincsenek legeltetve, lekaszálva, kihasználatlanul állnak, a nagy lehetőség semmibe vész! Mennyi tejet és húst lehetne termelni rajtuk. Ezt a lehetőséget kihagyni bűn! A szántóföldi takarmánytermesztés, a pillangósvirágú növényke, a talajban felgyülemlett nitrogének, a talaj élővilágát rendbe teszik. E termények után, műtrágya és vegyszer nélkül is kiváló gabonatermést lehet elérni. De ha nincs állat, akkor minek termelni? Vetésforgók kialakítását lehetne tervezni. Az abban rejlő tőkét vétek lenne elveszni hagyni. Világpiacra csak akkor tudunk kijutni, ha minden természeti adottságot kihasználunk. Ha nincs állat, ami a terményt felegye, akkor a terménynek nincs piaca. A megtermelt kukoricának még a hazai piaca sem kell, mert nincs állat, ami elfogyasztaná. Kérdezem a miniszter urat, hogy mit tesz annak érdekében, hogy a gyönyörű tenyészállatokat ne vágják le, gondolok itt a tenyészállatnak való üszőkre, tejelő tehenekre? Mit kíván tenni miniszter úr a törvények betartása érdekében, gondolok itt az állattenyésztési alapokról szóló törvényekre. Köszönöm a figyelmet, várom válaszát. Tisztelettel: Budapest, 1994. november 14. Barkóczy Gellért FKGP országgyűlési képviselő Eleje Honlap