DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Amint az ön előtt is ismeretes, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank az idézett törvény hatálya alá tartozik. A törvény 73. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a könyvvizsgálattal a pénzügyminiszter által kijelölt szervezetnél bejegyzett könyvvizsgáló bízható meg, kivéve, ha az összeférhetetlenség szabálya forog fenn. Az összeférhetetlenség szabályait illetően a törvény abból indul ki, hogy az összeférhetetlenséget az üzleti kapcsolat és a hozzátartozói kapcsolat vonatkozásában nyilvánítja fennforogni. Ezért tehát úgy gondolom, hogy az a tény, hogy a könyvvizsgáló, a Deloitte and Touche Kft. szerződést kötött a Magyar Nemzeti Bankkal szervezetfejlesztési, folyamatszervezési korszerűsítésére, tanácsadásra, és emiatt a jegybank két éven keresztül évente durván 50 millió forintot, összesen tehát 100 millió forintot fizetett, ez üzleti kapcsolat létesítését jelenti. De ha a kormányhatározatot nézzük meg, a 46/1992. III. hó 13-ai kormányrendeletet, amely ugyancsak a könyvvizsgálat rendjét szabályozza, ennek 10. §-a és (2) bekezdése az összeférhetetlenség szabályait még szűkebbre vonja, mert kimondja, hogy bármely egyéb oknál fogva való elfogultság esetén sem lehet ilyen megbízást adni. Talán még utalnék arra, hogy az előbb hivatkozott számviteli törvény 88. §-a lényegében a felelősségi kört három területen határozza meg: polgári jogi felelősség, illetőleg a szabálysértési törvény, adott esetben a büntetőtörvény rendelkezéseit teszi felhívhatónak a számviteli törvény megsértése esetén. Kérdezem igen tisztelt legfőbb ügyész urat: miként ítéli meg a Magyar Nemzeti Bank elnökének jogi felelősségét, szándékozik-e valamilyen lépést tenni ebben az ügyben? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az FKGP padsoraiban.)