ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3257.. Dr. Gál Zoltán úrnak Tárgy: A Bessenyei Főiskola és a minisztériumi a Magyar Országgyűlés elnökének húzd meg, ereszd meg H E L Y B E N Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 91. §-a (1) alapján, dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter úrhoz az alábbi interpellációt szeretném intézni: Tisztelt Miniszter Úr! A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola a legfrissebb adatok szerint 270 oktató, 140 gyakorlóiskolai tanár, 2788 nappali, 878 levelező hallgató, 280 adminisztratív és egyéb dolgozó. Ahhoz, hogy az így jellemzett együttes működni tudjon, évi átlagban a legszerényebb számítások szerint és változatlan energia árakat feltételezve, egy milliárd forintra van szükség. De ebből is csak a leggondosabb takarékosság alkalmazása mellett lehet úgy-ahogy kijönni, és csak a legszükségesebbekre futja, de ez is csak akkor, ismételten is hangsúlyozom, ha az energia- és egyéb árak változatlanok. Minden évben külön gond és küzdelem a tizenharmadik havi bér, továbbá az un. soros és soronkívüli előléptetések fedezetének biztosítása, és ennek kapcsán a legkevésbé sem vigasztaló, ha tudjuk, hogy ezúttal nem helyi jelenségről van szó, hanem olyan általánosan jelentkező problémáról, amellyel más felsőoktatási intézményeknek is meg kell küzdeniük. Ilyen körülmények között a leghatározottabban, sőt mértéken túl is sokkoló, ha a pénzügyek irányítói húzd meg, ereszd meg játékba kezdenek. A szóban lévő intézménynél ugyanis ez történt. 1996. július 2-án az 2096/1996. számú kormányhatározatra hivatkozva az illetékes minisztériumi főosztályvezető az intézmény 1996. évi előirányzatából 5 863 000 forintot zárolt. Ezzel szemben augusztus 15-én a felsőoktatás és a gazdasági ügyek helyettes államtitkárai 10 642 000 forint támogatásban részesítették az intézetet. Augusztus 21-én az illetékes államtitkár további 9,5 millió egyszeri dologi támogatást biztosított az intézetnek. Úgy látszott, hogy minden a legjobb rendjén halad. A következő nap, augusztus 22-én csattant az ostor: a fentiekben már említett főosztályvezető az 1995-ről be nem fizetett tandíj, ami 17 millió forintot jelentett, továbbá 11 780 000 forint 1996. szeptember 4-ig történő befizetését rendelte el. Összegezve tehát a mondottakat az intézmény 1996. július 2-a és augusztus 22-e között 20 142 000 forint támogatásban részesült, miközben 34 643 000 forintot vontak el. Mindent egybevetve tehát az itt ismertetett eljárásból 14 501 000 forint veszteség származott, ami tekintve a tekintendőket, azt tehát, hogy olyan intézményről van szó, amely borotvaélen táncol, a szakadék szélén, a lét vagy nemlét határán küzd fennmaradásáért, csak mint igen érzékeny veszteség értékelhető. Kérdezem ezért Miniszter urat, összeegyeztethetőnek tarja az ismertetett eljárást a jogállamiság elveivel és gyakorlatával? Meglehet, hogy a húzd meg, ereszd meg szórakoztató népi játék, szerintem mégsem kellene átvenni, szabályait az állami pénzgazdálkodás gyakorlatává tenni. Várom tehát válaszát. Budapesten, 1996. október 9-én Tisztelettel Dr. Kávássy Sándor FKGP Eleje Honlap