ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3268.. I n t e r p e l l á c i ó Az interpelláció tárgya: Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felelőssége a hódmezővásárhelyi Fekete Sas Szálló további sorsával kapcsolatban. Az interpelláció címzettje: Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi- és területfejlesztési miniszter a 6/1992. (III. 21.) KTM rend. és a 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 115. § (4) bekezdése alapján. Tisztelt Miniszter Úr ! A hódmezővásárhelyi Fekete Sas Szálló építését a városi törvényhatóság 1893-as határozatával ren-delte el, a szállót Pártos Gyula építész tervei alapján építettek fel, s megnyitására 1905. karácsonyán került sor. Az épület külső megjelenésében eklektikus, főként neobarokk és rokokó elemekkel kombinált, belső terei pedig dúsan díszítettek aranyozott gipsz elemekkel. Megjegyzést érdemel, hogy az épületben található Közép-Európa legnagyobb emeleti bálterme, amely méreténél és díszítésénél fogva is lenyűgözi a nézelődőt. Sajnos az épület állaga az utóbbi évtizedekben a hanyag kezelés, a hozzá nem értés, valamint a pénz-hiány következtében oly mértékben romlott, hogy már évekkel ezelőtt be kellett zárni, azóta teljesen használaton kívül áll, s nem láthatja el sem eredeti, sem bálterem és "rendezvényház" funkcióját sem. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata folyamatosan keresi az épület hasznosítási lehetőségeit, s a lehetőséget az épület felújítására, de legalább a további állagromlás megakadályo-zására. Ennek érdekében a Fekete Sas Szálló homlokzat-felújítási munkáira 1989. június 2-án az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség Szegedi Kirendeltségével kötött szerződés alapján került sor. A mun-kák 1992. évben fejeződtek be. Ezen időpontig kifizetésre került vállalkozói díj címén 7.492.008.- Ft. Még ki nem fizetett vállalkozói díj és pót munkadíj megfizetése iránt indított ellenünk bírósági el-járást az OMF Szegedi Kirendeltsége 1992. december hónapban. Az időközben elvégzett ÉMI vizsgálati eredmények alapján Önkormányzatunk viszontkeresettel élt a keresettel szemben. Hibás teljesítés miatt a kifizetett vállalkozói díj visszafizetését jelöltük meg viszontkereseti köve-telésünkben. Az 1992-től 1995. decemberig tartó tárgyalás során a kirendelt szakértő, a meghallgatott tanúk alapján a Csongrád Megyei Bíróság hozott I. fokon ítéletet, melyben felperes keresetét elutasította, és arra kötelezte, hogy fizesse vissza Önkormányzatunknak a kifizetett vállalkozó díj 50 %-át, azaz 3.746.000.- Ft-ot. Az ítélet ellen felperes élt fellebbezéssel, melyben vitatta, hogy hibásan teljesített, vitatta a szakértői megállapítások helyességét. Ugyanakkor előadta, hogy az a gazdálkodó szervezet, amellyel a szer-ződést 1989. évben kötöttük, jogutód nélkül időközben meg is szünt. Az a gazdálkodó szervezet, amelynek nevében ő ellenünk, a még ki nem fizetett vállalkozói díjak megfizetését kérte, nevezetesen az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékhelyreállító KFT. nem azonos és nem jogutódja a szerződést kötő kirendeltségnek. A fellebbezést 1996. június 19-én kaptuk meg a Legfelsőbb Bíróság idézésével egyidejűleg, melyben a II. fokú tárgyalást a Legfelsőbb Bíróság 1996. szeptember 18-ra tűzte ki. A fellebbezés ellen fel-lebbezési ellenkérelmet nyújtottunk be. Érdemi ellenkérelmünk lényege az volt, hogy mivel az I. fokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárás alapján folytatta le az eljárást, és hozta meg ítéletét, az mindenben helytálló és bizonyítja a hibás tel-jesítés tényét. Ezért kértük az I. fokú ítélet helybenhagyását azzal, hogy kifogást tettünk a fellebbezés azon részére is, amelyben felperes azt vitatta, hogy ő nem ugyanaz a gazdálkodó szervezet, akivel a szerződést kötöttük, illetve, hogy annak nem jogutódja. Erre vonatkozóan előadtuk, hogy a pert felperesi minőségben a KFT indította velünk szemben, és követelését ő maga alapítja arra a szerződésre, amelyet 1989. évben a kirendeltség kötött velünk. Itt tehát a szerződés kötelezetti oldalán bekövetkezett változás a szerződésből eredő jogokat és köte- lezettségeket nem érinti, hiszen a KFT önként lépett a kirendeltség helyébe, ő fejezte be a kivitelezést ebben a minőségében, és alapított igényt velünk szemben erre a szerződésre. A Legfelsőbb Bíróság 1996. szeptember 18-i tárgyalásán próbálta tisztázni ezt a körülményt, azonban felperes képviseletében a DÉLPRODUKT KFT jelent meg, mint az 1996. augusztus 8-i bírósági végzéssel megindult felszámolási eljárásban kijelölt felszámoló. A felszámoló semmilyen adattal nem rendelkezett erre vonatkozóan, ezért a Legfelsőbb Bíróság az I. fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és e körben az ügy újratárgyalására utasította. Az eljárást a Hódmezővásárhelyi Városi Bírósághoz tette át. Az ügyhöz tartozik, mint ahogy azt az előzőekben említettem, az a tény, hogy az OMvH Mű-emlékhelyreállító KFT ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló felé a hitelezői igényt be-jelentettük, a felszámolótól azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a KFT vagyona a hitelezői igények kielégítésére nem elegendő. Emiatt szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az ország egyik legpatinánsabb szállodája az enyészet sorsára fog jutni. Mindezek alapján arra kérek magyarázatot, hogy: a.) Miért hagyja Miniszter Úr és a Műemlékvédelmi Hivatal, hogy a Szálló állaga tovább romoljon; b.) Várható-e a közeljövőben, hogy a Kormány segítséget nyújt az épület felújításához; c.) Milyen intézkedéseket tervez Miniszter Úr az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal szemben, kötelességei elhanyagolása miatt; d.) Miért vállalja az OMvH, illetve az általa alapított gazdasági társaság olyan munka kivitelezését, amelyhez a kellő szakértelem nem áll rendelkezésére ? Budapest, 1996. október 08. Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő KDNP Hmvhely Megyei Jogú Város polgármestere Eleje Honlap