ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3270.. I N T E R P E L L Á C I Ó Az interpelláció tárgya: A települési önkormányzatok munkaadói járulék fizetési kötelezettsége Az interpelláció címzettje: Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter az 50/1990. (IX.15.) Korm. rendelet és a 46/1994.(IX.30.) OGY határozat 115.§. (1) bekezdése alapján. Tisztelt Miniszter Úr ! A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI.tv. 77. §.-ának (2) bekezdése -igencsak burkolt megfogalmazásban- tette kötelezővé a helyi önkormányzatok számára a munkaadói járulék fizetésének kötelezettségét. Ez országos viszonylatban több milliárdos kiadást jelent a helyi önkormányzatoknál, amelynek teljesítése -a reálértékben csökkenő állami támogatások, a feladatok folyamatos növekedése, a beszűkülő gazdasági mozgástér és a vagyon kényszerű felélése miatt- komoly, s egyre nehezebben teljesíthető kötelezettséget jelent. Vagyis egyszerűen képtelenné válnak az önkormányzatok a munkaadói járulék fizetésére, de a gyakorlati nehézségeken kívül elvi-elméleti síkon is megkérdőjelezhető a munkaadói járulék önkormányzatokra történő hárítása. Ugyanis az önkormányzati törvény, valamint az ágazati jogszabályok egyre több olyan feladatot jelölnek meg az önkormányzatok számára, amelyet valamilyen módon el kell látniuk, ugyanakkor többletforrás nincs biztosítva számukra. Az oktatás, a kultúrális feladatok ellátása, az egészségügyi, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megfelelő szintű képviselete mind-mind olyan feladatok, amelyekhez az önkormányzatoknak közalkalmazottakat kell foglalkoztatniuk, vagyis jogszabály alapján kötelező számukra a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők foglalkoztatása. Így nem elegendő az, hogy növekszik a feladatok száma, s állami normatíva nincs, vagy csak részlegesen van mellérendelve ezen feladatoknak, hanem további kötelezettséggel, a munkaadói járulékkal is sújtják a feladatellátó önkormányzatokat. Hiába próbálnak az önkormányzatok racionalizálási törekvésekkel létszámot leépíteni, intézményeket bezárni, ha a megtakarítások eredményét nem tudják a túlterheltté váló közszolgálatban állók javadalmazására fordítani, hanem kénytelenek azt a munkaadói járulék teljesítésére felhasználni. Nem csoda, hogy az államigazgatásból, s a közszolgálati szférából tömegesen vándorolnak el a jól képzett, megbecsülésre méltó, de félelmetesen alulfizetett alkalmazottak a lényegesen jobb megélhetést biztosító gazdasági szféra irányába. Könnyű belátni, hogy a közszolgálatban maradók sem tekintik életcéljuknak a feladatok minőségi megoldását, hiszen nincs reményük életfeltételeik javítására, így pedig az államigazgatási-közalkalmazotti munka minősége is alatta maradhat a kívánatosnak. - 2 - Sajnos azt kell mondani, hogy mindez a központi költségvetés "falánksága", tehetetlensége miatt, amely képes az egész helyi közigazgatást elsilányítani annak érdekében, hogy néhány milliárd forintos plusz bevételre tegyen szert. Ezzel azonban az egész társadalom tekintetében elsőrendű fontosságú jogbiztonságot is ingatag talajra helyezi. Mindezek alapján arra kérek magyarázatot, hogy: a.) Miképpen tartja a Kormány összeegyeztethetőnek a foglalkoztatási kötelezettség előírását, s egyidőben az önkormányzatok munkaadói járulék fizetési kötelezettségének kötelezővé tételét, hiszen ezzel több jogcímen is kiuzsorázza az intézményfenntartó önkormányzato- kat ? b.) Tervez-e a Kormány valamilyen intézkedést e lehetetlen állapot megszűntetésére ? c.) Mikor lesz már vége az állami feladatok -megfelelő normatív állami hozzájárulást nél- külöző- önkormányzati feladatkörbe történő áthelyezésének ? B u d a p e s t, 1996. október 07. Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő KDNP I N T E R P E L L Á C I Ó Az interpelláció tárgya: A kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatos kompen- zációs igények kielégítése, pontosabban az igénykielégítés elmara- dása. Az interpelláció címzettje: Horn Gyula miniszterelnök a 20/1995. (III.3.) Korm. rend. 17. §. (4) bekezdése, valamint a 46/1994 (IX.30.) OGY. határozat 115. §. (4) bekezdése alapján Tisztelt Miniszterelnök Úr ! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. (Nek.tv.) 59. §. (1)-(2) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladata, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges ingatlant a helyi kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsássa. A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III.3.) Korm.r. 17. §-a, valamint a Nek. tv. 62. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a települési önkormányzat az elhelyezéssel kapcsolatban kompenzációért folyamodjon a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke által létrehozott kompenzációs bizottsághoz. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata még 1995. májusában benyújtotta kompenzációs igényét, de a támogatás kérdésében csak ez év szeptemberében tartott a kompenzációs bizottság ülést. A bizottság összetétele ismert: tagja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Elnöke, A Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium és Pénzügyminisztérium képviselői, továbbá az érintett kisebbség országos önkormányzatának, valamint az érintett helyi önkormányzat által megjelölt országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet ( jelen esetben a Megyei Jogú Városok Szövetsége ) képviselője is. Tanácskozási joggal vesz részt az érintett helyi önkormányzat és érintett helyi kisebbségi önkormányzat képviselője. A kompenzációs bizottság első ülésén megütközéssel vettük tudomásul, hogy a bizottság már döntött az eredeti kérelem kérdésében: mivel a Pénzügyminisztérium mereven elzárkózott az igény teljesítésétől, így a bizottság már eleve elutasításra ítélte az eredeti kompenzációs igényt. Ezt követően telefonhívások következtek a Hivatal részéről azért, hogy kompenzációs igényüket mind alacsonyabb és alacsonyabb összegre szállítsuk le. - 2 - A tisztánlátás végett el kell mondani, hogy Hódmezővásárhely megközelítőleg 50.000 fős lakosságából 2250 fő a cigány származású, s a kompenzációs igény egy olyan projektre vonatkozott, amelynek megvalósítása esetén az öttagú kisebbségi önkormányzat valóban megfelelő ingatlanban tudta volna a kisebbségi ügyeket intézni, lehetőség nyílt volna a cigány kisebbség közösségi életének biztosítására is. A Nek. tv. előírásai szerint a költségvetési törvényben a kisebbségi önkormányzatok elhelyezésére 500 millió forintos keretösszeg lett beállítva. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének tájékoztatása szerint a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatos kompenzáció érdekében a 3200 helyi önkormányzat közül még száz sem nyújtotta be igényét, az igényelt összeg pedig 250 millió Ft volt, vagyis az igényeket a félmilliárdos keretösszeg fedezni tudta volna. A megyei jogú városok közül csak három nyújtott be kompenzációs igényt: Hódmezővásárhelynek az igényelt 10,2 millió forintos kompenzáció helyett 376.000.-Ft-ot javasol a kompenzációs bizottság, Szombathelynek a 10 millió forint helyett 2 millió forintot 4 kisebbségi önkormányzat elhelyezésére, Szegednek pedig az igényelt 34 millió forint helyett 2,4 millió forintot 6 kisebbségi önkormányzat elhelyezésére. Vagyis a bizottság által javasolt összegek csupán töredékét fedezik az igényeknek, s nem valószínű, hogy a döntési kompetencióval rendelkező önkormányzatbarátnak egyáltalán nem nevezhető Kormány ennél többet "ítélne meg" kompenzációs keretként. Hódmezővásárhely viszonylatában a cigány kisebbséghez tartozók esetében ez 167.-Ft/fő támogatást jelent, amely kb. 4 db ügyirat levelezési költségét jelenti. Nyilvánvaló, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, továbbá a kompenzációs bizottság egyéb állami főhatóságokat képviselő tagjai egyetlen dolgot, a pénz megtakarítását, visszatartását tekintették céljuknak, s egyáltalán nem törődtek a kisebbségi jogokkal, a kisebbségi jogokkal, a kisebbségi önkormányzatok megfelelő működésének biztosításával. Ez leginkább a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal viszonylatában sérelmezhető. Mindezek alapján arra kérek magyarázatot, hogy a.) Miért határozhatja meg a Pénzügyminisztérium -mint a kompenzációs bizottság egyik, s egy szavazattal bíró tagja- a kompenzációs igény összegét egymagában, b.) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi hivatal elnöke miért fogadja el a Kormány utasításait kisebbségi ügyekben, miért nem függetleníti magát a kormányzati nyomásgyakorlástól, c.) Mi lesz a kompenzációs keretből fennmaradó összeg sorsa, d.) Talán a kompenzációs bizottság tagjai ( s köztük a NEK H. elnöke is ! ) - akárcsak az ÁPV által megbízott Tocsik Márta- sikerdíjban részesülnek az általuk lefaragott kompenzációs igények összege után, - 3 - e.) Mit tervez a Kormány annak érdekében, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok valóban el tudják végre látni funkcióikat ? B u d a p e s t, 1996. október 07. Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő KDNP Eleje Honlap