ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3355.. Interpelláció! Dr. Gál Zoltán Úrnak, az Országgyűlés Elnökének H e l y b e n Tárgy: Interpelláció Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez, az Iharkútra tervezett veszélyes hulladéklerakó ügyében. Tisztelt Elnök Úr! Mellékelten benyújtjuk a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez szóló interpellációnkat, és kérjük, hogy azt az Országgyűlés 1996. november 5- i ülésének napirendjére tűzni szíveskedjék. Budapest, 1996. október 28. Köszönettel: Baky György Mádai Péter SZDSZ SZDSZ Tulok András Veér Miklós MSZP MSZP I N T E R P E L L Á C I Ó dr. Baja Ferenc miniszterhez 1995-ben egy németországi hulladékgazdálkodási Kft. kérelmet nyújtott be az illetékes hatóságokhoz egy különleges kezelést igénylő - tehát veszélyes hulladék - és települési hulladék elhelyezését szolgáló létesítmény építésének engedélyezésére. A hulldéklerakó számára kiszemelt helyszín az egykori Iharkút község területe. Azért egykori, mert a faluból mára a kitermelt bauxitlencséken és a hátrahagyott meddőn kívül semmi sem maradt. Feltehetően az elhagyott bányaterület látványa késztette a Kft. vezetését arra, hogy itt építsen telepet - többek közt - veszélyes hulladék befogadására. A kérelemhez a törvényi előírásoknak megfelelően csatolt környezeti hatástanulmányt módunkban állt áttanulmányozni. Első olvasatra is szembetűnő annak felszínessége, pontatlansága, fellelhető számos tévedése. Csak néhányat említenénk ezek közül. A szerző "jelentős előnyként" értékeli azt a tényt, hogy a szomszédos települések önkormányzatai támogatják a kezdeményezést. A polgármesterek ezzel szemben - egy kivétellel - azt állítják, hogy nem is támogathatták volna, lévén, hogy a tanulmány készítője őket erről elmulasztotta megkérdezni. Ha kérték volna a véleményüket, elmondták volna - ami így a tanulmányban nem kapott kellő hangsúlyt - , hogy a tervezett hulladéklerakó két természetvédelmi terület között helyezkedne el, az egyiktől 2 a másiktól 3 km távolságra. A hatástanulmány ugyan említést tesz arról, hogy a bauxitbányászat megkezdése előtt részletes geológiai feltárás történt, azonban a bányászat okozta változások felmérése elmaradt, illetve ez a szerző által nem ismert. Köztudomású, hogy a bányaművelés során számtalan robbantás volt a területen, az ezen robbantások miatt bekövetkezett geológiai változásokat számításon kívül hagyni egy veszélyes hulladékokat koncentráló mű építése előtt érthetetlen és megmagyarázhatatlan nagyvonalúságra vall. Ugyanis a területrész nem tekinthető vízzárónak a keletkezett repedéseken és a meddővel feltöltött részeken keresztül a felszínről leszivárgó vizek közvetlenül a karsztba áramlanak. Abba a karsztba, amely a KTM egy 1996-os kiadványában mint fokozottan érzékeny üzemelő karsztvízbázis szerepel. Csak példaként kiragadva említenénk néhány települést, amelyek vízellátását az esetleges hulladéklerakó alapvetően veszélyeztetné. Ezek többek közt Ajka, Bakonybél, Farkasgyepű, Herend, Hévíz, Pápa, Zirc. A hatástanulmányban rejlő nyilvánvaló ellentmondások ellenére elsőfokon - Farkasgyepű és Németbánya körjegyzőségét kivéve - valamennyi szakhatóság megadta a hozzájárulását. A cég fellebbezett, az ügy most másodfokon van, tudomásom szerint sehol sem született még döntés. A kérdésünk az Tisztelt Miniszter Úr, hogy Ön szerint vajon megéri-e egy jó esetben 50 évig üzemeltethető, veszélyes hulladékokat befogadó, nyitott karsztra telepítendő mű kockázatának kitenni Magyarország egyik legnagyobb még nem szennyezett karsztvízbázisát? Budapest, 1996. október 28. Baky György Mádai Péter SZDSZ SZDSZ Tulok András Veér Miklós MSZP MSZP Eleje Honlap