ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3449.. Interpelláció "Megváltoztathatja- e a termelőszövetkezet a Földkiadó Bizottság határozatait" címmel Dr. Gál Zoltán úrnak az Országgyűlés elnökének HELYBEN Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint a 115. §. (2) bek. alapján a Földművelésügyi Miniszter Úrhoz az alábbi i n t e r p e l l á c i ó t intézem: Tisztelt Miniszter Úr! A Földkiadó Bizottság 1993. június 7.-én kezdte meg működését Tiszakesziben és 187 taggal határozatot hozott. 1993. szeptember 23.-án a Tiszakeszi Művelődési Ház nagytermében, Tiszakeszi község lakosai a Tiszakeszi Földkiadó Bizottság által jegyzőkönyvbe foglalva közös egyezséget kötöttek a földterületük kimérését és kijelölését illetően. A Földkiadó Bizottság felmérte a lehetőségeket és azt állapította meg, hogy az igazságosság betartásával három helyen lehet az igényeket kielégíteni és így a kért AK. értéket meg kell osztani a felsőföldön, a hullámtéren és a tiszántúli földterületen. Minden igénylőnek részesülnie kell nemcsak a felsőföldi, hanem a hullámtéri, valamint a tiszántúli földterületekből is. A Földkiadó Bizottság által elkészített javaslat szerint az igények kielégítése 20 AK.-ig a felső földön, 20-40 AK. között megosztva két helyen: a felső földön és a hullámtérben, míg 40 AK. felett három helyen: a felsőföldön, a hullámtérben és a Tiszántúlon történik. A jelenlévők a javaslatot egyhangúan, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadták. Ezután kezdődtek a bajok. A Tiszakeszi Szövetkezet elnöke megkérdőjelezte a Földkiadó Bizottság működésének törvényességét. Véleménye szerint a bizottság a törvényben meghatározott 17 tag helyett csak 13 taggal hozta meg a döntéseit. A Földkiadó Bizottság állásfoglalásért fordult a megyei földhivatalhoz, ahol megnyugtatták, hogy működjenek nyugodtan, mert a kétharmados arány elég ahhoz, hogy a határozatok törvényesek legyenek. A TSZ. a Földkiadó Bizottság által kijelölt földrészek kiadását azzal is nehezítette, hogy a kijelölt földrészen túlmenően az egész táblát bevetette és a kiadott földterületet olyan nagy összegű mezei leltárral terhelte, amit az új tulajdonos nem tudott kifizetni. A TSZ. a Földkiadó Bizottság által kijelölt földre továbbra is igényt formál és az új tulajdonosokat, valamint azok bérlőit, a földterületről való levonulásra szólítja fel azzal, hogy neki a földdel más tervei vannak. Ezt követően a TSZ. a jelenlegi földhasználók által bevetett földterület vetését több esetben kommandósok biztosítása mellett kiszántotta és ezzel az általuk végzett egész munkát tönkre tette. Ez történt Csorba Lajossal is, ebben a témában már interpelláltam, azóta az ügy már a bíróságon van. A későbbi olvasat szerint, a TSZ. elnök újból kijelentette, hogy azt bánja, hogy az árpa vetését is nem szántatta ki a bérlőnek. Ilyen kijelentésekre minden földművelő ember döbbenten áll és reagál. Jelenleg is veszélyben van 40 hektár búzavetés, melynek a kiszántását a gazdák csak úgy tudják megakadályozni, ha állandóan őrzik a területet. Így pedig nyugodtan gazdálkodni, termelni nem lehet. Az ő jelenlétük biztosította, hogy a területen megjelent traktorok elvonuljanak a területről. Kérdezem Miniszter Urat! 1.) Megváltoztathatja- e a termelőszövetkezet a Földkiadó Bizottság határozatát? 2.) Mit kíván tenni a Földművelési Minisztérium, hogy a mezőgazdaság amúgyis nehéz helyzetében ilyen - a termelési kedvet visszafogó - esetek ne ismétlődjenek meg? Várom Miniszter Úr válaszát. Budapest, 1996. november 11. Tisztelettel: Dögei Imre FKGP országgyűlési képviselő Eleje Honlap