DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bíztam abban, hogy miután a miniszterelnök úr mind ez idáig itt volt, lesz olyan szerencsém, hogy egy év óta végre hozzá is föltehetem ezt a kérdésemet. Bölcs mondás az, hogy: "Kétszer ad, ki gyorsan ad." Ezért föltehetjük azt a kérdést, hogy mit ad az, aki lassan és keveset ad? 1995 májusában megszűnt a hto-utalvány. 1995 novemberében a miniszterelnök úr azt ígérte, hogy: "Megállapodás született arra, hogy 500 millió német márkás hitel egy része az olajtüzelés kiváltásához nyújt majd segítséget az arra rászoruló családoknak." Ez a leveléből idézet. Hangsúlyozom még egyszer: akkor, 1995 novemberében már múlt időben beszélt arról, hogy megállapodás született a hitel felhasználására vonatkozóan. 1996 tavaszán a pénzügyminisztériumi államtitkár még kellő türelmi időt kért, 1996 júniusában kora őszre ígérte a Pénzügyminisztérium, hogy egy hitelkonstrukciót fog előterjeszteni. 1996 őszén a Pénzügyminisztérium beismeri, hogy a gyakorlati végrehajtás kissé elhúzódott, ezért valószínű, hogy 1997 elejére várható egy hitelkonstrukció igénybevételének lehetősége. Megszületett a 105/1996. számú kormányrendelet. Ennek a kormányrendeletnek a lényege az, hogy a lakótelepek hőszigetelési munkáihoz nyújt egyfajta konstrukciót. Ennek szinte a lábjegyzeteként született meg, hogy a magánlakások hto-problémáira is ad majd valamilyen orvoslást. Mindösszesen 30 millió márka, azaz körülbelül 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ismétlem még egyszer, két területre: az iparosított panelblokk, öntöttalagút-gyalus és egyéb technológiával készült lakóépületek hőszigetelési problémáira és a hto-utalványosok problémáira. Azt hiszem, 3 milliárd forint nevetségesen kevés ennek biztosítására. Emlékezzenek vissza, hogy az első körben kompenzációra 5 milliárd forintot biztosított az Országgyűlés, és szinte látszat nélkül került szétosztásra, tehát valós problémákat nem orvosolt. Ha a 350 ezer hto- utalványosból csak 50 ezer ember élne az önök által ajánlott hitelkonstrukcióval, és a fűtéskorszerűsítésre 200 ezer forintot igényelne hitelként, ez 20 milliárd forintos bekerülési költség mellett a támogatás 800 millió forint évente. Azt hiszem, ez az összeg is bizonyítja azt, hogy alkalmatlan ez a konstrukció, nemcsak a rendelkezésre álló kis összeg miatt, hanem amiatt is, hogy egy halasztott kamatfizetési konstrukcióban gondolkodik a Pénzügyminisztérium. Egy társasházban, ha a fő konstrukciót veszem alapul, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 10 lakás legyen, lakásonként 500 ezer forint kölcsönt vesznek fel, akkor ez a teljes összeg - hangsúlyozom, a teljes összeg - 3 ezer lakás felújítására alkalmas. (Az elnök pohara ismételt megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Államtitkár Úr! Lesz-e még ezen az alkalmatlan eljáráson kívül más lehetőségük is a hto-utalványosoknak? (Taps az ellenzéki pártok oldalán.)