ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3536.. Interpelláció Kiss Péter miniszter úrhoz "Mennyivel hosszabbodott meg a közalkalmazottak nyugdíjkorhatára az 1996. évi LIX. törvény nyomán?" - címmel Tisztelt Miniszter Úr! Az 1996. évi LIX. törvényben megnőtt a heves vitákat kiváltó nyugdíjkorhatár, és változott a nyugdíjba vonulás néhány szabálya. Az érvek és ellenérvek akkoriban elsősorban a korhatárral kapcsolatban csaptak össze. Az említett törvény azt írta elő, hogy a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a felmentés közlésének, illetőleg a felmentési idő kezdetének napján már öregségi nyugdíjra jogosult. Vagyis a ma hatályos szöveg szerint a felmondási idő a nyugdíjkorhatár elérésnek napjával kezdődik, míg a korábbi gyakorlat szerint ugyanezen a napon a felmentési idő letöltése után már a nyugdíjas időszak következhetett. Ez a rendelkezés felkészületlenül érte az állampolgárokat, hiszen sok éves gyakorlat hirtelen megváltoztatásáról van szó. Azok például, akik jövő év januárjában szerzik meg nyugdíjjogosultságukat a következő lehetőségek adódnak · vagy kitöltik a felmondási idejüket - vagyis tovább dolgoznak -, s ezáltal hozzájutnak még egy ideig a nyugdíjnál nagyobb összegű fizetésükhöz; · vagy egyoldalúan felmondanak a nyugdíjjogosultság elérésének napján és ezzel lemondanak a felmentési időre járó fizetésükről. Nyilván családi körülményektől függ, hogy megengedhetik-e ezt maguknak. És ez az amiért szót emelünk. Úgy látjuk sérelem éri az állampolgárok közötti jogegyenlőség elvét. Ez a helyzet alkotmányosan aggályos, különbséget tesz az állampolgárok között ledolgozott éveik száma és vagyoni helyzetük alapján. Nem érheti anyagi hátrány azt, aki élni akar egy törvényben adott jogával. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkezők számára a felmondási idővel - gazdasági kényszer miatt - a nyugdíjkorhatár meghosszabbodott. A törvény indoklásában nem található elégséges magyarázat arra, hogy mi volt a jogalkotói szándék. Ezért ennek taglalására nem is vállalkozom, inkább konkrét kérdéseket teszek fel, azzal a megjegyzéssel, hogy az elmondottak a köztisztviselőkre is vonatkoznak. Lát-e lehetőséget a Kormány arra, hogy az állampolgárok anyagi helyzetüktől függetlenül döntsenek nyugdíjbavonulásuk napjáról? Ha igen, beterjeszt-e a Kormány a közeljövőben ennek a kérdésnek a rendezésére alkalmas törvényjavaslatot, vagy tudna-e támogatni a fentiekre vonatkozó önálló képviselői indítványt? Budapest, April 23, 1997 Dr. Szakál Ferenc Dr. Surján László KDNP Eleje Honlap