ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/361.. interpelláció Sajószentpéteren a temetővel együtt a halottakat is eladták Dr. Gál Zoltán úrnak az Országgyűlés elnöke HELYBEN Tisztelt Miniszter Úr! Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 90. §-a (1) bekezdése alapján a Földművelésügyi Miniszter Úrhoz az alábbi i n t e r p e l l á c i ó t intézem: Sajószentpéter lakosságában óriási felháborodást váltott ki az a megdöbbentő hír, hogy a földkárpótlás során privatizálták a város római katolikus és református temetőjének egy részét. Ugyanakkor korábban az időközben Tsz. földdé nyilvánított használaton kívüli izraelita temetőt legelőnek minősítve a Tsz. üzletrészi földalapként felosztotta tagjai között. Az izraelita temetőt a tagosítás következtében egy 95.000 négyzetméteres táblába olvasztották be, mely egyetlen helyrajzi szám alatt szerepelt. A holocaust előtt jelentős zsidó közösség élt Sajószentpéteren, számuk elérte a 800-at. A holocaust sajnos kevesen élték túl közülük, így ebbe a temetőbe ugyan mintegy 50 éve nem temetnek, de a hozzátartozók kegyeleti érzéseinek súlyos megsértése miatt az eset példátlan az országban! A város katolikus, reformátis és egyben köztemetőjénél a kárpótlási kimérés után vált ismertté, hogy a temetkezésre az egyházak által használt területből mintegy egy hektár területrészt vettek el pontatlan, hibás földkimérés miatt. A már meglévő sírok közül mintegy 40 sír magánszemély tulajdonában volt, az 50-es években történt államosításkor került a terület a termelőszövetkezt tulajdonában. Ennek ellenére a Tsz. soha nem használta, azt mindig a római katolikus és református egyház használta temető céljára. Az 1951. évi államosítás során a Tsz. az egyházaktól mintegy 304 kh földterülethez jutott. Ebből az üzletrészi földalap felosztása során maga a Tsz. elnök az országgyűlési képviselő is részesült, földtulajdonos lett. Ugyanakkor a kifosztott egyház és a helyi települési közösség semmit nem kapott. Időközben a városi önkormányzat közbenjárására a Tsz. térítésmentesen visszajuttatta a temető területet az Izraelita Hitközség tulajdonába. De mi lesz a sorsa a katolikus és református temetőnek? Közben az őj temető tulajdonos megjelent a római katolikus plébánián és kijelentette, hogy az Õ területére ne próbáljanak temetni mindaddig, amíg azt meg nem veszik az általa megszabott áron! Természetesen a 40 sírban lévi halottakat is visszaadja csak valaki jó pénzzel fizesse ki azt! A sajószentpéteri polgároknak a temetőikkel kapcsolatos problémáik miatt megrendült a törvényekbe vetett hitük, bizalmuk, mivel már az elhunyt hozzátartozóik végtisztességbe való részesítése is veszélybe került! Az előadottak kapcsán felmerült súlyos törvénysértések miatt a Földművelésügyi Miniszter Úrhoz az alábbi kérdéseket intézem: 1./ A Borsodsziráki Termelőszövetkezet földkiadó bizottsága hogyan jelölhette ki törvényellenesen a temető terlületét kárpótlás céljára, kárpótlás céljára, kárpótlási földalapként? 2./ Az államigazgatási jogkörben elkövetett hiát miért nem jvaították ki az illetékesek (így pl. a Tsz. közgyűlése vagy részközgyűlése, a Kárpótlási Hivatala, a Földhivatal, stb.)? Miért kényszerítik az ügy miatt amúgy is felháborodott Sajószentpéter város lakosságát esetleges hosszadalmas pereskedésre? 3./ Végül a súlyos kegyeletsértés miatt mit kíván tenni a tárca a felelősség megállapítására? Budapest, 1994. november 29. Tisztelettel Dr. Homoki János FKGP országgyűlési képviselő Eleje Honlap