ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3680.. Interpelláció! Gál Zoltán Úr az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az alábbi interpellációt nyújtom be Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrhoz: "Nem csak az adózó rendelkezhet személyi jövedelemadója 1%-os részének közcélú felhasználásáról?" Tisztelt Miniszter Úr! A tárgy szerinti állítás talán kissé meglepő, de tényszerű, bizonyítása a következő: A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5.§-a szabályozza az eljárást azok számára, akik a munkáltatójukon keresztül róják le személyi jövedelemadójukat. Az adózó nyilatkozatát egy zárt borítékba teszi és a borítékra ráírja a nevét, címét és adóazonosító jelét, majd, legkésőbb március 25-ig átadja a munkáltatónak. A borítékon belül, a rendelkező nyilatkozaton, csak a kedvezményezett adószáma és elnevezése lehet rajta. Aztán, amikor a boríték elkerül az adóhivatalba, akkor ott felbontják, kap a boríték, meg a nyilatkozat egy azonosító jelet és innentől kezdve külön rendben őrzik őket. Mindennek a logikája - helyesen -, hogy sem a munkáltató, sem az adóhivatali eljárásban résztvevők nem ismerhetik meg az adózó szándékát. Mi történik viszont annak az intézménynek a bérosztályán, ahol összegyűjtik a borítékokat? Itt sajnos a dolog anonimitásának teljesen indokolt biztosításával kapcsolatos jószándék visszájára fordulhat és egy technikai intézkedése elmaradása miatt súlyos visszaélések forrása lehet. Ugyanis: Az intézmény kitölti adózónként az M29/96. sz. jövedelemadó megállapítást, erről készít egy adatszolgáltatást a magánszemélyek 1996. évi jövedelméről, a 96K30 számú nyomtatványon, majd az egészhez csatol egy A/96.. számú adatkísérő lapot és ezzel küldi el az APEH-nak. E nyomtatványokon sehol nincs a legkisebb utalás sem személyi jövedelemadó egy százalékáról való rendelkezésről. Arról sem tudunk, hogy bármi szabályozná, hogyan kell átvenni a dolgozótól a borítékot. A dolgozó aláírása (!) nincsen rajta sem a nyilatkozaton, sem a borítékon. Tehát, ha ismert, hogy a cégnél hányan rendelkeztek ebben az ügyben, akkor minden további nélkül kiállítható egy nyilatkozat azok helyett, akik nem rendelkeztek. A bérszámoláson ehhez minden adat rendelkezésre áll. A lebukás veszélye nulla. Ezzel bizonyítottam tételemet, hogy nem csak az adózó rendelkezhet a jövedelemadója egy százalékáról! Mit tervez a kormányzat az ilyen visszaélések lehetőségének a kizárására, ha még egyáltalán mód van rá? Budapest, 1997. január 29. dr. Szabó Iván NÉPPÁRT Eleje Honlap