ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3691.. Interpelláció! dr. Gál Zoltán úrnak az Országgyűlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 115. §-a alapján interpellációt kívánok intézni Horn Gyula miniszterelnökhöz "Miért késlekedik a kormány a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény végrehajtásával?" címmel. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Országgyűlés 1996. november 5-én, többéves előkészítés után elfogadta a lakás-takarékpénztárakról szóló, 1996. évi CXIII. sz. törvényt. Ez szabályozza a lakás-takarékpénztárak tevékenységét, felügyeletét, továbbá felhatalmazza a kormányt két rendelet kiadására. A kormány egyik kötelezettségének eleget tett, azaz kiadta a lakás- előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. /XII.23./ Korm. sz. rendeletet, amely átfogóan szabályozza az állami támogatása folyósítását és ellenőrzését. A törvény és e rendelet 1997. január 1-jén lépett hatályba. A működés tényleges megkezdéséhez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges. Az alapítási és működési engedély kiadásának azonban előfeltétele, hogy a lakás-takarékpénztárak Általános Szerződési Feltételeiről megszülessen a hiányzó kormányrendelet. Ennek megtörténtéig a Felügyelet, sajátosan értelmezve a hitelintézeti törvényt, még az alapítási engedélyt sem adja meg. A rendelet előkészítésének elhúzódása, a közigazgatási egyeztetés lassúsága a lakás-takarékpénztárak működésének megkezdését rendkívül bizonytalanná teszi. A hazánkban indulni készülő lakás-takarékpénztárak több éven keresztül hosszú előkészítő tevékenységet folytattak, igyekeztek a lakás-előtakarékosság gondolatát, rendszerét megismertetni, elfogadtatni, bizonyítani, hogy ez - az állami támogatást is hordozó - megtakarítási rendszer jó módszere és szerves kiegészítője a lakásfinanszírozásnak. A készülődő pénztárak megkezdték alapítási tevékenységüket, benyújtották alapítási és működési engedély iránti kérelmüket a Felügyeletnek, befizették alaptőkéjüket, embereket foglalkoztatnak, piacra lépésük érdekében hirdetnek, stb. A szakosított hitelintézetekre törvényben előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítása nagy anyagi terhet ró a társaságokra úgy, hogy egyelőre bevételük nincs. A leendő ügyfeleket is kedvezőtlenül érinti, hogy a halasztott kezdés miatt rövidebb idő áll rendelkezésükre a kedvezőbb, 40%-os állami támogatás igénybevételét lehetővé tevő szerződések megkötésére. Ezt a késlekedést azért is nehezebb elfogadnunk, hiszen egy - az eddigiektől eltérő - lakásfinanszírozási rendszer mellett döntött a kormány és a lakáspolitikával foglalkozó szaktestületeket véleményét figyelembe véve, az Országgyűlés is. E döntés végrehajtása nem múlhat közigazgatási egyeztetések elhúzódásán, akaratunk nem szenvedhet törést a végrehajtás bizonytalanságán. Ez káros a jogbiztonság szempontjából is, de megkérdőjelezi az Országgyűlés döntéseinek végrehajthatóságát is. Káros továbbá minden magyar állampolgár számára, hiszen a megszűnt támogatási rendszer helyett most a végrehajtás elhúzódása miatt nem áll módjukban más, államilag támogatott lakás- megtakarítási formát választani. Kérdezem tehát Miniszterelnök Urat, mi az akadálya a törvény végrehajtásának, mikor kezdhetik meg működésüket a lakás-takarékpénztárak? Budapest, 1997. január 30. dr. Farkas Gabriella MDNP Eleje Honlap