ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3706.. Interpelláció: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségének tárgyában Dr. Kovács László úrnak a Magyar Köztársaság külügyminisztere Budapest Tisztelt Külügyminiszter Úr! 1995. december 12-én, majd 1996. november 26-án interpellációt intéztem a Külügyminiszter úrhoz, kérdezve, hogy mit tesz annak érdekében, hogy Magyarország, az 1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségére tekintettel az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételünknél különleges elbánásban részesüljön. A Külügyminiszter úrtól nem kaptam kielégítő választ, míg dr. Szentiványi István külügyminisztériumi államtitkár úr, válaszában hosszan ismertette a 40 éves évfordulóval kapcsolatos megemlékezéseket, majd érdemben röviden azt mondta, hogy hiábavaló illúzió arra gondolni, hogy 1956-ra hivatkozással bármiféle különleges eljárásban vagy elbánásban részesülhetünk, sőt meg- jegyezte, hogy - értesülése szerint - az ilyen próbálkozások inkább visszatetszést szülnek. Franciaország köztársasági elnöke, Jacques Chirac másképpen gondolkozik. Magyarországi látogatása során a Francia Kultúrotthonban, január 16-án a kitüntetések átadása alkalmából, a magyar forradalom és szabadságharcról megemlékezve - többek között - ezeket mondta: "1957 januárjában - negyven éve - végetért az európai történelem egyik legerőteljesebb, egyik legszebb, egyik legtisztább forradalma. Forradalom, amely központi szerephez juttatta Magyarországot mindazoknak a földrengéseknek a sorában, amelyek végül is romba döntötték a szovjet birodalmat..." "Példájuk - folytatta a köztársasági elnök - élni fog, megmarad, mert jelképe annak a reménynek és bizalomnak, amelyet a legnagyobba, a legszentebbe: az emberi méltóságba vetettünk. Minden viharon és balsorson túl, gyönyörű akaratból és reménységből adtak leckét a világnak." Kérdezem a Külügyminiszter urat, hogyha a világ egyik vezető hatalmának, Franciaországnak a köztársasági elnöke elismeri, hogy Magyarországnak az 1956- os forradalommal és szabadságharccal központi szerepe volt a Szovjetunió összeomlásában, így a megszállt közép- és kelet-európai országok fel- szabadításában is, valamint az európai béke megerősödésében, ezek nem jogosítják-e fel hazánkat, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételünknél különleges eljárásban részesüljön? Továbbá kérdezem, mit tett a Külügyminisztérium annak érdekében, hogy Jacques Chirac úr történelmi jelentőségű - a magyar-francia kapcsolatokban új korszakot jelentő - beszéde országosan ismert legyen. Külügyminiszter úr válaszát várva, tisztelettel Budapest, 1997. január 31. dr. Varga László Eleje Honlap