ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/3744.. Interpelláció! Tisztelt Dr. GÁL ZOLTÁN Úrnak Az Országgyűlés elnökének Tisztelt Elnök Úr ! Dr. NAGY FRIGYES Miniszter Úrhoz az alábbi interpellációt kívánom intézni: " Van- e határa egy hivatali eljárás bürokratikus embertelenségének, avagy 52 évvel férje kényszermunkára hurcolása után mikor kapja meg az ôt megilletô kárpótlást egy 87 éves özvegy ? Özv. Striegl Istvánné sz. Bruimann Erzsébet 1994. tavaszán kárpótlás iránti igényt adott be az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Az ügy száma: 879359/95. A kérelmezô férjét - néhai Striegl Istvánt 1945. január 18- án, mint polgári személyt munkára vitték Szovjetúnióba, s ezen idôponttól kezdve életjelt nem adott magáról. A kérelmezô igényéhez csatolta a tényállás bizonyításául szolgáló okiratokat, köztük az 1949 aug. 3- án kért azon kérelmét, melyben a fenti tényállítások is szerepelnek. Az OKKH a kérelmet elutasította, a határozat indokolása szerint a néhai férje katona volt, ezért nem jár kárpótlás. A kérelmezô keresettel élt a határozat ellen, az ügyben a bíróság érdemi tárgyalást még nem tartott, mivel a kérelmezô súlyos beteg, személyesen nem tudott megjelenni a kitűzött tárgyaláson. Az OKKH Társadalmi Kollégiuma javasolta az elutasító határozat saját hatáskörében történô visszavonását és a kérelemnek helyt adó határozat hozatalát, mivel megállapítható: az igény megalapozott, kárpótlás, nyugdíjkiegészítés és nemzetgondozási díj jár a kérelmezônek. Az ügyben még mindig nincs kedvezô döntés. Ezért kérdezem Miniszter Úrat, van- e határa az embertelen eljárásnak, meddig kell még várni a súlyos beteg özvegynek az ôt jogosan megilletô kárpótlásra, felelôsségre vonják- e az elképesztôen tudatlan döntéshozókat ? Budapest, 1997. február 5. Dr. Sepsey Tamás Eleje Honlap