ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Kedves Képviselőtársaim! Miniszter Úr! A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 24. § (1) bekezdése értelmében a kárpótlásra jogosultak az adóhatóságnál az árveréstől számított harminc napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezhettek, és igényt tarthattak támogatásként a kár mértéke és a kárpótlás összege közötti különbözetre. A (2) bekezdés szerint azonban ha a támogatásban részesülő személy a határidőn belül mezőgazdasági vállalkozóként nem jelentkezett be, vagy az adóhatóság öt éven belül megállapítja, hogy ténylegesen nem folytat mezőgazdasági vállalkozást, a támogatás azonnal esedékessé váló hitellé alakul át a (3) bekezdés szerint pedig a termőföldjére az állam javára jelzálogot és elidegenítési tilalmat kell bejegyezni. Az Alkotmánybíróság azonban a 15/1993. AB-határozatával e jogszabály alkotmányellenességét állapította meg, a megsemmisítés időpontjáról való határozata azonban 1993. szeptember 1-jéig ezt felfüggesztette. A támogatásban számosan részesültek, a kárpótlás végrehajtása folyamatban volt. Majd az 55/1994. évi AB-határozatával felfüggesztette az eljárás megszüntetését, mert az Országgyűlés a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvénnyel az alkotmányellenességet megszüntette és orvosolta. A társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó fizetéséről alkotott, az Európában egyedülállóan legmagasabb elvárásokat előíró újabb jogszabályok nem várt, súlyos fizetési kötelezettséget róttak a mezőgazdasági vállalkozókként bejelentkezett kárpótlási jogosultakra. Ezért nagyon sokan kénytelenek voltak visszamondani a vállalkozást, abbahagyni a mezőgazdasági tevékenységet. A büntetés természetesen az, hogy a támogatás azonnal esedékessé váló 20 százalékos késedelmi kamattal terhelt hitellé válik. (Az elnök csenget.) Kérem miniszter urat, adjon magyarázatot arra, hogy mikor és milyen...