1 ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/4211.. Interpelláció! Az interpelláció tárgya: Miként válhat az állami úthálózat tisztítása a települési önkormányzatok feladatává? Az interpelláció címzettje: Dr. Lotz Károly Miniszter Úr a 151/1994. (XI.17) Korm. rend., az 1992. évi XXX. törvény és a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 115. § (4) bekezdése alapján Tisztelt Miniszter Úr! Legjobb tudomásom szerint a megyei közútkezelő közhasznú társaságok létrehozásával a Kormány célkitűzése az volt, hogy ezen társaságok gondoskodjanak az állami tulajdonban lévő közúthálózat üzemeltetésről s a kezelés keretében az utak tisztántartásáról is. Az üzemeltetői feladatok rangsorolását, azok ellátási szintjét az állami közúthálózat kezelői számára kötelező érvénnyel az Országos Közutak Ideiglenes Kezelői Szabályzata írja elő, mely egységes ellátási színvonalat kíván biztosítani, s elsősorban a közúti közlekedés biztonságát tartja elsőrendűen fontosnak az utak forgalmi terhelésének figyelembe vételével. A közúti közlekedés biztonságának a biztosításához azonban mindenképpen hozzá tartozik az utak rendszeres tisztítása, portalanítása, csúszásmentesítése is, amelyet azonban a közútkezelő kht-k - kellő anyagi forrás híján - nem tudnak folyamatosan biztosítani. A települési önkormányzatoknak azonban igazodniuk kell a lakossági elvárásokhoz is, s a lakók jogosan várják el az önkormányzatoktól, hogy tisztán tartsák az önkormányzati tulajdonú úthálózatot, ugyanakkor éppen a lakossági igények kielégítése érdekében az önkormányzatok nem tehetik meg, hogy a településeken áthaladó állami utak tisztítását mellőzzék, annál is inkább, mivel általában ezek olyan nagy forgalmú útvonalak, amelyek a fokozott forgalom miatt az átlagosnál jobban ki vannak téve a szennyeződéseknek. Az önkormányzatoknak tehát nincs választásuk: minden törvényi kötelezettség és e célra biztosított forrás nélkül tartják karban, tisztítják az állami utakat. Az ilyen eljárást nevezhetjük nyugodtan állami kényszernek is, hiszen az önkormányzatok a központi költségvetés nemtörődömsége miatt kénytelenek saját forrásaik terhére ellátni állami feladatot. Természetesen nem ez az egyetlen példája az önkormányzatok feladatellátásra kötelezésének. A források hiányát, az önkormányzati forrásbiztosítás erősen korlátozott voltát ismerhetjük fel az útalap bevételeinek megosztásánál is, ahol az önkormányzatoknak biztosított forrás nem éri el az Útalap forrásainak 2%-át, míg az önkormányzati kezelésben lévő szilárd burkolattal ellátott utak hossza az állami tulajdonú úthálózat 80%-a . Hozzá kell tenni azt is, hogy az említett 2%-hoz az önkormányzatok csak pályázat útján juthatnak hozzá, s az állam által biztosított részhez az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a beruházás értékének 50%-át, holott a pályázati rendszer csak az állami kezelésű utakat tehermentesítő műszaki beavatkozásokat támogatja. Külön ki kell emelni mindemellett a Belügyminisztérium teljes érzéketlenségét és hozzánemértését is, hiszen, mint az önkormányzatok költségvetési "fejezet- gazdája" abban az irányban kellene tevékenykednie, hogy az önkormányzatok megfelelő saját forrásra tudjanak szert tenni feladataik ellátása érdekében. Az állami utak tisztítása persze ebben a környezetben csak egy aprócska szelete a belügyminisztérium nemtörődömségének, de ha csak egyetlen baleset történik is az utak tisztításának elmaradása miatt, a Belügyminisztérium felelőssége már kétséget kizáróan megállapítható. Javaslom, hogy a Belügyminisztérium és a Közlekedési Minisztérium próbálja egymással alaposan megvitatni ezt a problémát, s olyan koncepciót dolgozzanak ki, ahol a közútkezelő társaságok és az önkormányzatok, mint egymás tevékenységét jól kiegészítő részek tudjanak működni, s ne olyan rendszer tartsanak fenn, ahol az önkormányzatok húzzák a rövidebbet! Mivel a javaslatban megfogalmazottak mindeddig fel sem merültek Tisztelt Főhatóságaink előtt, választ várok az alábbiakra: a./ Hogyan vállalhatja fel a Tisztelt Minisztérium közúti balesetek okozásának felelősségét pusztán azért, mert nem hajlandó a közutak kezelőinek megfelelő forrást biztosítani a feladatellátáshoz? b./ Milyen érdekeket szolgál az önkormányzatok és a lakosság, valamint az önkormányzatok és az állami szervek tudatos szembeállítása? c./ Terveznek -e valamilyen intézkedést, módosítást az érintett Minisztériumok annak érdekében, hogy az interpellációban vázolt áldatlan állapotok megszűnjenek? Budapest, 1997. április 08. Dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő KDNP Eleje Honlap