ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/4220.. Interpelláció! Dr. Gál Zoltán az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Interpellációt kívánok benyújtani a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez "Hány régészeti lelőhelyet semmisítenek még meg az M5-ös autópálya építői?" címmel. Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt év őszén egyik ellenzéki képviselőtársam már kérdést tett fel Önnek az M5 autópálya építése során történő károk ügyében. Akkor Ön válaszában kifejtette, hogy az autópályákkal kapcsolatos régészeti leletek mentésére a múzeumoknak igen komoly pénzügyi keret áll rendelkezésére. Miniszter Úr, ez így nem felel meg a valóságnak. 1993-ban a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat és a KHVM akkori Autópálya Igazgatósága szerződést kötöttek az M5 Bács-Kiskun megyei szakaszának nyomvonalában az ismert, szabad szemmel felderíthető régészeti lelőhelyek - útépítést megelőző - leletmentésére. E szerződés 12. pontja kimondja: "Jelen megállapodás nem vonatkozik a később (kivitelezés során) felszínre kerülő régészeti leletek feltárására, amelyekkel kapcsolatos kötelezettségek az építtető koncessziós részvénytársaságra hárulnak már." A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi szervezete az előzetes feltárásokat az M5 haleszi végpontjáig elvégezte, a szerződésből idézett pontnak azonban 1995. szeptembere óta nem tud érvényt szerezni. Az M5-ös autópálya mintegy egy év óta tartó építése során mind a nyomvonalon, mind pedig a nyomvonal feltöltéséhez nyitott földnyerőhelyeken történelmi szempontból igen jelentős régészeti lelőhelyek kerültek végveszélybe. Az útpálya területnek négy szakaszán - a múzeum kérésére - négy, a közelmúltban előkerült régészeti lelőhely védelmében jelenleg szünetel az építés. A nyomvonali feltárások finanszírozását elvben vállaló KHVM azonban folyamatosan olyan szerződéstervezetekkel áll elő, melyek a régészeti feltárások elkezdését hátráltatják, zökkenőmentes lebonyolítását lehetetlenné teszik, s a múzeum szakmai érveit nem veszik figyelembe. Hasonló problémákat okoz az M5 haleszi végpontját a jelenlegi E5 úttal Kiskunfélegyházától délre összekötő, mintegy 3,8 km hosszú útszakasz, melyen már dolgozik a kivitelező M5 CJV. Annak ellenére, hogy a múzeum 1995. augusztusa óta folyamatosan jelezte, hogy a nyomvonalon 4 régészeti lelőhely van, s a feltárások költségigényét több mint egy éve elküldte a KHVM-nek. És annak ellenére, hogy állítólag a koncessziós szerződés 1997. augusztus 31-ig ad lehetőséget az előzetes régészeti feltárások elvégzéséhez. Ha ez így van, miért akar eltérni a KHVM és a koncesszor is a szerződésben foglaltaktól? Miért akarja a KHVM a múzeumot építés közben elvégezendő az építőmunkát is hátráltató gyorsított feltárásra és olyan szerződések megkötésére kényszeríteni amelyet az szakmailag nem fogadhat el? Sok 10 ezer m2 nagyságú, eddig soha fel nem tárt kiterjedésű, sok száz, olykor több ezer éves egykori falvak nyomai kerültek elő az M5 nyomvonala mentén nyitott földnyerőhelyeken. Ezek egyikét az elmúlt hetekben gyakorlatilag teljesen elhordták az útpálya feltöltéséhez. Bács-Kiskun megye eddigi legnagyobb Árpád-kori, és eddigi egyetlen avar kori településének a földben eddig háborítatlanul megőrzött emlék- és információs anyaga mára már nem több, csak egyszerű homok a majdani betonborítás alatt. Az M5 építésével összefüggésében nyitott földnyerőhelyeken levő régészeti leletek mentésének finanszírozását - úgy tűnik, - senki sem vállalja. Az AKA Rt. és az M5 CJV egybehangzó állítása szerint a koncessziós szerződés nem ró rájuk ilyen kötelezettséget. Valóban így van-e? És ha igen, ki vagy kik a felelősek azért, hogy a pótolhatatlan, nemzeti örökségünk részét képező régészeti lelőhelyek megmentése kimaradt a koncessziós szerződésből? A 112. km-szelvény melletti egykori Árpád- és avar kori falvakat persze már a válasz sem tudja megmenteni. De azoknak a lelőhelyeknek érdekében, melyek az M5 építése során később nyitandó földnyerő helyeken kerülnek majd elő, fel kell tenni ezeket a kérdéseket. Tisztelt Miniszter Úr! Várom válaszát. Budapest, 1997. április 14. Varga Mihály Fidesz Eleje Honlap