ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/426.. Interpelláció "A kórházban kötött tartási szerződések jogi veszélyeiről" Dr. Vastagh Pál igazságügy miniszter úrnak Tisztelt Miniszter Úr! A Kossuth rádióban napokban ismertetett eset szerint a nagybeteg és kórházban fekvő idős embert felkereste az őt élelemmel ellátó szociális gondozó, és rábeszélte, hogy kössön vele tartási szerződést, emelyben tartás fejében ruházza át ár az ingatlanát. A tartási szerződés a kórházban magánokiratba foglalva elkészült, és abban rögzítették, hogy az eltartó az eltartott részére a tartást már az elmúlt év végétől teljesíti és az eltartottnak hozzátartozója nincs. Az eltartó ezt követően a fartási szerződést a Földhivatalhoz benyújtotta tulajdonjogának bejegyzése végett. Az eltartott a tartási szerződés aláírását követően pőár napon belül meghalt és az eltartó el is temettette. Az örökhagyó vér szerinti gyermeke - aki más városban él - csak jóval később szerzett tudomást édesapja haláláról, valamint az eltemettetés tényéről, amikor az édesapja ingatlana már az eltartó nevére került, és így az örökségétől a gyermeket megfosztották. Ez az eset nem egyedi, hanem a kapott jelzések szerint máskor és máshol is megtörtént. Míg a jogszabály az ingatlan adás-vételével kapcsolatosan a magánokiratba foglalt szerződéseket csak akkor tekinti tulajdonbejegyzésre alkalmasnak, ha azokat ügyvéd, vagy közjegyző ellenjegyzi, a többi szerződés esetén ilyem megkötés nincs. E joghézag lehetőséget nyújt arra, hogy olyan tartási szerződést lehet a beteg és teljesen kiszolgáltatott, esetleg kórházban fekvő eltartottól kierőszakolni, amit esetleg ő nem is akart volna megkötni, s ezzel úgy tűnik, hogy az állampolgároknak a Ptk.-ban biztosított szerződéskötési szabadsága e joghézag folytán veszélybe kerülhet. Kérdezem a miniszter Úrtól: tervezik-e a közeljövőben a Ptk. olyan irányú módosítását, mely a szerződéskötések biztonsága szempontjából szükségesnek és időszerűnek látszik. Budapest, 1994. december 16-án Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária FKGP Eleje Honlap