ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ I/4262.. Interpelláció Gál Zoltán az Országgyűlés elnöke H e l y b e n Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 115.§. alapján interpellációt kívánok benyújtani dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrhoz: "Mit kíván tenni a kormány a kora tavaszi természeti katasztrófa kártételeinek csökkentése, az érintett gazdák és gazdálkodó szervezetek megsegítése érdekébení?" I n d o k o l á s: Bogárdi Zoltán a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője 1997. április 22-én napirend előtti felszólalásában felhívta a közvélemény és a kormány figyelmét a mezőgazdaságot ért kora tavaszi természeti katasztrófára. Nem túlzás a katasztrófa szó, mert a kevés téli csapadék, a viharkárok, a homokverés, a rendkívüli fagykárokat okozó szigorú áprilisi tél kártétele sokkal több és nagyobb, mint egy átlagos természeti csapás. Felszólaló képviselőtársaink pártállásra való tekintet nélkül megerősítették, hogy valóban vészhelyzet alakult ki, főleg a fagykárokkal sújtott gyümölcsösökben. Egyetértés volt a jegyzőkönyv tanúsága szerint abban is, hogy segíteni kell a bajba jutott gazdáknak. Ezt nem csak karitatív megfontolásból kell megtenni, hanem azért is, mert csődbe jutásuk hátrányos lesz az egész nemzetgazdaság számára. A napirend előtti vitában Kiss Zoltán földművelésügyi államtitkár úr is hozzászólt. Számadatokkal igazolta a fagykár súlyosságát és sajnálattal állapította meg, hogy nem jött létre 1995-ben az un. katasztrófa-alap. A megoldásról, a károsultak konkrét támogatásáról azonban nem szólt - bizonyára nem volt rá felhatalmazása. Átéltük a februári-márciusi gazdatüntetéseket. Bár a kormány több ízben próbálta a demonstrációkat egyes politikai pártok által "felheccelt" emberek megmozdulásának minősíteni, mindenki tudta, nem erről volt szó. A szervezett parasztmegmozdulás ritka, ha sor kerül rá, az annak a jele, hogy nagy baj van vidéken. A kormány végül is kénytelen volt ezt érzékelni és közel három éves várakozás után kezdeményezte a Nemzeti Agrárprogram megalkotását. Most nem kívánom ismételten minősíteni a nagy propagandával kibocsátott vitairatot, minősítette azt a szakmai közvélemény részéről történt elutasítás. A lényeg az, hogy a kormány kénytelen volt széleskörű tárgyalásokat kezdeni a mezőgazdaságról. Minden józanul gondolkozó politikus és szakember szeretné, ha ezek a tárgyalások valóban érdemben folynának és az ágazat megújhodásához vezetnének. A kormánynak is csak ez lehet az érdeke, de be kell bizonyítnia, hogy a Nemzeti Agrárkerekasztal összehívása nem üres propagandafogás és időhúzás. Most itt van a lehetőség a kézzelfogható cselekedetre, a természeti katasztrófa miatt csődhelyzetbe jutott gazdák megsegítésére. Azért fordulok interpellációmmal pénzügyminiszter úrhoz és nem a földművelési tárca vezetőjéhez, mert tisztában vagyok azzal, hogy ennek a fájdalmas problémának a megoldásához komoly pénzügyi kormánydöntésre van szükség. Kérdezem tehát miniszter urat, mit kíván tenni a kormány a kora tavaszi természeti katasztrófa kártételeinek csökkentése, az érintett gazdák és gazdálkodó szervezetek megsegítése érdekében? Budapest, 1997. április 23. dr. Medgyasszay László MDF Eleje Honlap